Mit ábrázol a Troncatti Szent Máriát ábrázoló ikon?
Egy misszionárius nővér útja a szentté avatásig
Troncatti Mária 1883. február 16-án született Córteno Golgiban, egy alpesi, hegyi faluban Brescia megyében, Valtellina és Val Camonica határán, Lombardiában, Giacomo Troncatti és Maria Rodondi gyermekeként. Február 17-én a còrtenói Santa Maria Assunta plébánián „Maria Benvenuta” néven keresztelték meg. Ecuadorban szolgált misszionárius nővérként…
Troncatti Máriát a Segítő Szűz Mária Leányai Intézményének missziós nővérét 2025. október 19-én a Szent Péter téren avatta szentté XIV. Leó pápa.
A szentté avatás napjának estéjén Chiara Cazzuola generális anya mutatta be a Troncatti Szent Máriát ábrázoló ikont, amelyet a Szíriából származó Randa Kortas nővér imádságos lelkületben készített. Ehhez közölt néhány gondolatot: Isten Igéje, amely Jézus mintájára Troncatti Mária nővér életében „megtestesült”, János evangéliumára utal: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). A szeretet által megfeszített Krisztussal való egyesülése szavaiban visszhangzik: „Jézus lábainál találok vigasztalást; egy pillantás a nyakamban lévő feszületemre életet, erőt és szárnyakat ad a munkához…”
Pierina Rusconi nővér olvasta fel Mária nővér szavait: „Ez a két nép nem békülhet meg áldozat nélkül, míg valaki felajánlja magát értük. Azt kérem, tanácsolja-e, hogy felajánljam magam áldozatként ezért a megbékélésért.”
Az ikon ábrázolásának értelmezése, szimbolikája:
Ebben az ábrázolásban a Troncatti Mária nővért jellemző szentséghez vezető út elbeszélésére választott lényegi elem a teljes azonosulása a megfeszített és feltámadt Krisztussal, azaz az Ő húsvéti misztériumával. Egy misztérium, amelyet Jézussal, Érte és Hozzá hasonlóan éltek meg, áldozatként felajánlva magát a telepesek és a shuarok közötti kiengesztelődésért és békéért. Továbbá, ezen az ikonon szemlélhetjük a szentté avatására való felkészülés során kiválasztott három jellemzőt: anya, misszionárius, valamint a kiengesztelődés és a béke jelképét. A rajzon két láthatatlan vonal metszi egymást: egy függőleges vonal, a „középső tengely”, amely felülről indul, áthalad a központi alakon, és keresztet alkotva metszi a vízszintes vonalat szentünk kezeinek magasságában; az isteni akarat, amely felülről jön, és az emberi válasz, amely a szenttől származik.
Troncatti Mária nővér ábrázolása, kézmozdulatai nagyon fontosak és jelentéssel teliek: kinyújtott keze Isten akaratának való alávetettségét és a kiengesztelődés és a béke áldozatául való felajánlását jelképezi. Másik kezében a Segítő Szűz Mária Leányaira utaló keresztet tartja és kapaszkodik bele. Keresztje nagy, amely egyrészt evangelizáló munkáját jelképezi – missziós munkáját, amely szavaival és életével, „dolgozó kezeivel” hirdeti Jézus szeretetét. Nemcsak a testi betegségeket és gyengeségeket gyógyította, hanem mindenekelőtt a lélek és a szellem betegségeit is, a megbocsátás és a szeretet gyógyszerével, amely legyőzi a gyűlöletet és a bosszút. Másrészt ő maga – a középpontban – a két nép (shuar és telepesek) közötti gyűlölet és erőszak ellenszereként mutatja be magát, és Krisztus példáját követve felajánlja magát a köztük lévő megbékélés és béke áldozataként, hogy a szeretet és a megbocsátás gyógyszerével megszüntesse a gyűlöletet és a bosszút. A szent kékbe öltözött, ami a mennyország jele: Isten befogadta őt új otthonába, a mennyek országába. A két férfi a két népet jelképezi: a shuarokat és a colonokat. Mindketten a keresztre néznek, melyet ennek az „Anyácskának” (ahogy az őslakosok szólították) a szentsége vonz, aki Isten szeretetét hirdette, és kézen fogva mutatják meg egymást a megbékélés és a béke jeleként, ami valóban csodálatos módon jött létre! A másik kezükben egy életre, vágásra, halászatra és önvédelemre használt eszközt tartanak.
Piros, rózsaszín és zöld színekben öltözködnek: a piros Isten szeretetének jeleként, amelyet Troncatti Mária nővér szíve és keze érintett meg, a zöld pedig a Krisztusban kapott új élet és a megújult remény jeleként, amely túlmutat „Anyácskájuk” elvesztésén, mert felismerik benne szentjüket, aki mindig velük és értük lesz! A jelenet az erdőben játszódik, hogy az egész természet részesüljön szentségében. A felső részen az arany háttér a húsvéti misztérium második dimenzióját, a feltámadás szimbólumát jelképezi. A szentet isteni fény veszi körül. A szabad ég a Szentháromságos Isten jelenlétének helye, ahol Szűz Mária a Gyermekkel együtt kitekint; onnan kapott Mária nővér fényt és segítséget, erőt és támogatást merítve küldetéséhez, különösen élete legkényesebb és legmeghatározóbb pillanataiban, létének legsötétebb pillanataiban. Lelki anyaságát kétségtelenül a Szűzanyától merítette, azt az anyaságot, amely gyümölcsöző az élet, a hit és az Egyház létrehozásában, Isten gyermekeként. A szivárvány a mennyország, Isten válaszának szimbóluma.
