Advent előtti szombaton a Szalézi munkatársak szervezésében, az animátorok segítségével az Oratóriumban elkészíthették a mogyoródiak az adventi koszorút, majd este a plébánián a Szalézi munkatársak imádsága segítette az elmélyülést.

Mogyoródon él még a Betlehemezés és Bölcsőskézés népszokása, hogy azaz lányok illetve fiúk külön csoportokban járják a falut, és viszik el az otthonokba a karácsonyi örömhírt. Az idősebbek sütik már a Kántor-ostyát, melyet az ünnep előtt a gyerekek visznek majd el a családokhoz.

A sok-sok tennivaló mellett, fontos, hogy a lekünket is felkészítsük az ünnepre. Az idősebb animátoraink közül néhányan advent elős hétvégéjén Péliföldszentkereszten jártak a fiatalok lelkigyakorlatán, míg a fiatalabbak majd Advent 4. hétvégéjén vonulnak el, elcsendesedni.

Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítőnk!

Tudjuk, hogy már sokan várták a Mogyoródi Oratóriumról szóló híreket, de amint a lenti képek is tanúsítják, sok-sok esemény történt házunk tájékán, így a krónika írását kicsit hanyagoltuk.
De íme egy rövid összefoglaló:

Az új tanévben is sikerült néhány szakkör jellegű tevékenységet elindítani: színjátszókörösök, gitárosok, tanulószobások, focisták érkeznek heti rendszerességgel, illetve minden péntek és szombat este fiatalok töltik be a játéktermet. Kivéve a hónap második szombat estéjét, amikor a filmklubba nemcsak beülnek fiataljaink, hanem az utána lévő beszélgetés során egymást gazdagítják gondolataikkal.
Az idei év újdonság, hogy a havonkénti szombat délután szombati játék napokra a gyerekekkel együtt meghívtuk a szüleiket is, úgy tűnik, aki volt olyan bátor és eljött nem bánta meg.

Az animátorok rendszeres találkozóján túl, az animátor képző mindkét évfolyama is találkozott, örülünk, hogy 9 új fiatal jelentkezett kisanimátornak.

Novemberben már XVII. alkalommal rendeztük meg a Falka József Ping-pong bajokságot, és örömmel vettük, hogy Szent Erzsébet napján Oratóriumunkban köszönthettük az időseket!

Sajnos gyorsan elérkezett ez a nap.

Ez a nap, teljesen más mint a többi, nemcsak a búcsúzkodó tekintetek miatt, a program is másképp alakult. A reggeli animáció helyett az esti mise énekeit próbáltuk, majd hamarosan elindultak a csapatok a falu 6 különböző pontjára, hogy megkezdődjék az akadályverseny. Közösségépítő, ügyességi játékok, és elméleti feladatok váltották egymást, s végül a csapatok a Kápolnába érkeztek, ahol megtaláltuk a „Legszuperebb hőst”, az Úr Jézust.

Ebéd után csak a szereplők jöttek vissza a színpadi próbára az Oratóriumba. A többiek az 5 órás kiállítás megnyitóra érkeztek, után az Oratórium termében megtekintettük az animátorok kis videóját illetve a hónap során készült fényképeket. 6 órakor a Hálaadó szentmisén mondtunk köszönetet a kapott kegyelmekért, majd a vidám menetet a Fő térre vonult, ahol bemutatták a gyerekek és az animátorok a műsorukat. Az animátorok utolsó jelenete még egyszer alá húzta, hogy nem a szuper képességek által, hanem a mindennapokban, az apró feladatok, a hivatásunk hűséges megélése által a lehetünk hőssé, juthatunk el a „Legfőbb hőshöz”.

Nagyon jól érezzük magunkat az Oratóriumban is, de éppen olyan fontos, hogy a távolabbi környékünket is megismerjük.

Ezért hetente egyszer kis hazánk felfedezésére indulunk.

Június 23-án a Gödöllőn ismerkedtünk a hétköznapi hősökkel, azaz a délelőttöt tűzoltók 4 helyszínes forgószínpadot szerveztek nekünk. Egyik helyen a tűzvédelmi alapismeretekkel gazdagodtunk, az udvarban egyik fiatal tűzoltó mesélt az életükről, a hűs fák alatt pedig különböző feladatokkal kellett megküzdenünk: vízből menteni, sötét pincében tájékozódni illetve fecskendővel tüzet oltani, nyilván ezek csak jelképes feladatok voltak, de meggyőződhetünk, hogy nem is olyan egyszerű, ugyanakkor a tűzoltók a sok gyakorlás hatására mennyire profik benne. A legnagyobb sikere a garázsnak volt, ahol a még a kocsikba is felülhettünk, és a bukósisakokat is felpróbálhattuk. Zárásként a tűzoltók egy próbariasztás imitáltak, és láthattuk, amint a csövön lecsúsznak, pillanatok alatt felöltöznek, s máris elindult szirénázva az autó. Az igazán családias hangulatban eltöltött délelőtt után, a Szent Imre Iskola ebédlőjében elfogyasztottuk elemózsiánkat, majd az Erzsébet kert árnyas fái alatt játszottunk.

Június 27-én a Szent László napi csobbanás keretében kilátogattunk az Aquaparkba.

Június 30-án az Irgalmasság Szent Kapuján haladtunk át a magyar nemzet ősi szenthelyén, Márianosztrán. A templom ismertetés után a szentmisében az Úr Jézussal találkoztunk, majd a tízórai elfogyasztása után a busszal visszajöttünk Kismarosra, a kis vonathoz, és a 12 órakor induló vonattal Király-rétre utaztunk. Itt a két-két szín együtt versenyzett, azaz összesen 3 helyszínen mérték össze a csoportok a tudásukat, ügyességüket. A tanösvényen a „Békás füzet” kérdéseire válaszolva, a játszótér melletti pataknál természetes anyagokból saját kezűleg épített tutaj úsztatásával, a harmadik helyen pedig a hajtányon való gyors pedálozással nyerhettünk pontot a csapatnak.

Július 7-én az egri hősök nyomába eredtünk. A várban a kicsik színek szerinti csoportokra osztva a kincses füzet segítségével ismerkedtek a várral, a nagyobbak pedig különböző stratégiai játékokon keresztül a mélyedtek el a török elleni harc rejtelmeiben. Kora délután átsétáltunk az egri oratóriumban és egy nagyszerű város játék részesei lehettünk. Rövid táncolás után sajnos indulnunk kellett haza, hiszen hosszú út várt ránk.

A 4. héten már a zárónapra készülünk így nem megyünk messzire kirándulni, csupán az utolsó nap egy akadályversenyen veszünk részt a faluban, erről az „Utolsó nap” alatt lehet bővebben olvasni.