Animátor – Oldal 2 – Don Bosco Szalézi Nővérei

Magvetők: Dovák Lola szalézi animátor

Te rajzoltad az idén szentté avatott Troncatti Mária életét bemutató könyv borítóját. Mária nővér már fiatalon megismerte Don Bosco pedagógiáját és lelkiségét. Te is fiatalon találkoztál a szalézi családdal? Mutatkozz be pár mondatban, hogyan kapcsolódsz a szalézi családhoz?

Dovák Lola vagyok, 20 éves és 8 éve, 5. osztályos koromban találkoztam először a Szalézi családdal egy nyári táborban, ahová az egyik barátnőm hívott el.

Azóta már nagyon sok szál fűz ide.

Barátságok, vidám pillanatok, emlékek, tervek, álmok…

Mi az amiért hálát adsz animátorként?

Hálát adok a világszemléletért, vidámságért, Élet lendületért, amit itt kaptam és még mindig kapok. A közösségért, az emberekért, akiket itt ismertem meg és azért, hogy így számomra igazán fontos dolgokat tehetek.

Hogyan tapasztalod meg Isten jelenlétét az oratóriumban? Hogyan tudod a fiatalokat közelebb vinni Krisztushoz?

Isten jelen van az életben, mindenben, ami él és kik ne élnének elevenebbül, mint a gyerekek! Krisztus felé az úton mindannyian együtt járunk, egymás által. Szükségünk van egymás segítségére.

Milyen kihívásokkal küzdenek a mai fiatalok?

Kihívások mindig vannak… Szerintem manapság nagyon nehéz elköteleződni egy dolog mellett, hiszen annyi lehetőséget kínál minden helyzet. Sokan görcsösen keresik az eredetiséget, hogy hogyan legyenek önmaguk úgy, hogy közben mégis tele vannak megfelelési kényszerekkel a család, a barátok, a társadalom felől…Ugyanakkor fiatalokban nagy erő van, amit még sokszor maguk sem ismernek fel, de ha megtalálják, abból valami csodálatos születhet meg!

Mit tanít neked az animátorság önmagadról? Milyen különleges tábori vagy évközi élményt osztanál meg az oratóriumból?

Már tudom, hogy ki tudok lépni a komfortzónámból, még ha nehéz is, hogy a hibáimból sokat tanulhatok és azt is megtapasztalhattam, hogy milyen jó érzés, ha megvalósul egy ötletem.

Különleges élménynek pedig a kis színdarabokat hoznám, amik a nyári tábor fontos elemei. Nagyon szeretek ezekben részt venni. Mindig izgalmas, hogy a kevés próbákból, a szekrény mélyéről előhúzott jelmezekből, a kissé hiányosan megtanult szövegekből, éppen mi sül majd ki…

Ha találkoznál Don Boscoval, mit kérdeznél tőle? Miről beszélgetnél vele, milyen gondolataira lennél kivácsni?

Először is megkérném, hogy meséljen a régi időkről, az ő útjáról és az első oratórium születéséről.

Aztán arra is kíváncsi lennék, hogy milyen ötletei lennének most, a mai oratórium mindennapjaiban.

Végül, hogy mit szól hozzá, hogy a szalézi család ilyen nagyra nőtt!

Magvetők: Kamarás Laura szalézi animátor

Animátor

Mutatkozz be pár mondatban, mióta vagy animátor és hogyan kapcsolódsz a szalézi család életébe?

A nevem Kamarás Laura, 17 éves mogyoródi animátor vagyok. Elsős koromban kezdtem el járni a nyári oratóriumokba és mindig nagyon élveztem őket. Kilencedikesként besegítettem az évközi és nyárioratóriumokban, majd elkezdtem a képzést. A képzés során és az animátorközösségben új barátokat szereztem, akikért nagyon hálás vagyok. Részt vettem animátortalálkozókon és lelki gyakorlatokon, ahol az ország különböző oratóriumaiból ismerhettem meg animátorokat. Majd 2025-ben nyáron a tábor záró szentmiséjén animátorrá avattak 2 másik társammal együtt. Ősszel ketten Mogyoródról elvégeztük az animátorképző képzőt, szóval innentől fogva remélem én is be fogok tudni segíteni a helyi képzésekben.

Mi a legszebb része a szolgálatnak? Mit jelent neked szalézi animátornak lenni?

Számomra a legjobb része a szolgálatnak, amikor a gyerekek között vagyok. Amikor látom az arcukon, hogy örülnek vagy tudok nekik segíteni valamiben. Vagy akár amikor egy animátortársamnak nyújtok segítséget. Az, hogy van mellettem egy közösség, akikre számíthatok. Számomra szalézi animátornak lenni azt jelenti, hogy ott vagyok a fiatalok mellett akár egy beszélgetésben, egy játékban, egy közös imában vagy egy nehéz helyzetben.

Hogyan hatott az animátorságod az életedre, a személyes Istenkapcsolatodra, a hitedre?

Az animátorságnak hála úgy érzem közelebb kerültem Istenhez. Főleg az a sok lelki program és feltöltődés, amin részt vehettem a szaléziaknak hála. Az életemben is úgy érzem, hogy már más szemmel nézek sok dologra. Az, hogy példa lehetek a gyerekeknek a hibáimmal és a sikereimmel együtt is felelősségteljesebbé tett. Gyakran a fiatalokonkeresztül tapasztalom meg Istent, amikor kérdeznek vagy őszintén megosztanak valamit velem.

Mit tanítanak neked a fiatalok animátorként? Mi az, amit a mai fiatalok keresnek?

A fiataloktól azt tanultam, hogy merjek kérdezni, őszinte lenni, nevetni, játszani és kapcsolódni velük. Mindig tanulok tőlük valami új dolgot. Manapság a fiatalok szerintem arra vágynak, hogy kapcsolódni tudjanak valakivel, legyen valaki mellettük, akivel bátran meg merik osztani a félelmeiket és aggodalmaikat. Valaki, aki meghallgatja őket és igazán figyel rájuk. Valaki, aki támogatja őket és példaként felnézhetnek rá.

Van emlékezetes oratóriumi közösségi élményed? (tábori, évközi, országos, vicces, megható)

Nekem a legutóbbi nyári oratórium volt egy nagyon meghatározó élmény, főleg azért is, mert ekkor kaptam meg a narancssárga kendőt. Azon a misén fuvoláztam is, ami szintén jó volt és ott voltak a gyerekek, néhány régi animátor és a családom is. Nagyon megható volt, hogy ezt velük éltem át. Aztán a záró esten olyan jó volt, amikor a gyerekek szomorúan búcsúztak el tőlünk és azt kaptuk tőlük visszajelzésként, hogy nagyon jól érezték magukat velünk. Az apró ajándékok, amiket nekem készítettek, akár egy karkötő vagy egy rajz vagy egy kedves szó, magammal viszem. Ilyenkor belém nyilal mennyire jó animátornak lenni.

Ki számodra Don Bosco? Van olyan gondolata, életének történetéből egy kulcsmozzanat, amit kiemelnél, megosztanál másokkal, amely különösen fontos a szívednek?

Don Bosco volt az az ember, aki hitt a fiatalokban és felkarolta őket, amikor mások már lemondtak róluk. Nem távolról irányított, hanem ott volt velük. Mert nagyot álmodni. Nem a hibáikat látta, hanem az értékeiket. Don Bosco tele volt küzdelmekkel, fáradtsággal és kérdésekkel, mégis mindig újra Istenhez fordult. Példája arra bátorít, hogy sokszor elég egy ember hite, hogy valaki elinduljon a jobb úton és, hogy merjem Istenre bízni a fiatalokat és magamat.

Magvetők

Animátor

Beszélgetések szalézi animátorokkal

Szeretettel osztjuk meg veletek MAGVETŐK címmel induló legújabb kezdeményezésünket, amelyben a fiatalokra helyezzük a hangsúlyt, őket állítjuk a középpontba. Ők, a mi jobb kezeink az oratóriumainkban és nagyon hálásak vagyunk nekik, hogy elkötelezett animátorként szolgálnak velünk együtt, a ránk bízott gyermekek és fiatalok között. Keresztény hivatásunk lényege, hogy a hitünket megélve a mindennapokban tovább is adjuk azt másoknak. Ezt tehetjük meg, mint magvetők az Úr kertjében. Ezt teszik az animátorok is hétről-hétre megélve példaként a gyermekek és a fiatalok előtt hitüket. Példájuk fontos a mai fiatalság számára, hogy a kereszténység ma sem egy elavult dolog, hanem fiatalként is meg lehet élni, el lehet mellette köteleződni és értékeket lehet továbbadni általa.

Most januárban nem csak az ő életük, animátor hivatásuk kerül megosztásra, hanem Don Bosco-val való kapcsolatuk is.

Olvassátok a tanúságtételüket és tegyétek fel magatoknak is a kérdést, hogy te ma mit tudsz tenni annak érdekében, hogy Isten meghosszabbított keze tudj lenni te magad is. Te hogy lehetsz a mindennapok magvetője ott, ahol vagy, abban, amit élsz?

Szentévi zarándoklatra készülünk a fiatalokkal

Animátor, Oratórium

A Szalézi Ifjúsági Mozgalom, a magyarországi férfi és női szalézi szerzetesek közös zarándoklatot szerveznek a fiataloknak a Szentév alkalmából Rómába. A közös utazásra felkészítő napot szerveztek a szerzetesek és a SZALIM. Jakab Zsuzsanna egri kisanimátor, a zarándoklat egyik résztvevője a felkészítő napról számolt be:

Április 27-én izgatottan gyűltünk össze Óbudán, hogy közösen készüljünk az idei nyári római zarándoklatra, melyre a 2025-ös Jubileumi Szentév alkalmából indulunk. A találkozón különböző szalézi intézményekből érkeztek fiatalok, akiket egy vidám ismerkedős játékkal osztottak csoportokba – így már az első percekben új barátságok születtek. Egy beszélgetős játék segítségével mélyebben elgondolkodhattunk a zarándoklat jelentéséről és megoszthattuk egymással a gondolatainkat. Ezt egy részletes tájékoztató követte, ahol minden fontos információt megtudhattunk az utazásról. A nap egyik lelki csúcspontja a meghitt szentmise volt, ahol közösen elcsendesedve imádkozhattunk. Az ebéd során szeretettel készült finomságokat kaptunk, amelyet a szalézi munkatársak és édesanyák készítettek számunkra. Délután egy “mini zarándoklaton” vettünk részt a Kiscelli parkerdőben, ahol különböző állomásoknál elmélkedhettünk a jubileumi logóról, bibliai szakaszokról, és saját reményeinkről. A program végén közös énekléssel kapcsolódtunk össze, ahogy a völgy visszhangozta az énekünket – felejthetetlen élmény volt. A napot egy közös fotóval zártuk, és bár sokan ismeretlenként érkeztünk, most már egy úton járó közösség vagyunk. Szívünkben örömmel és várakozással tekintünk a nyár felé!

Mazzarello Mária élete a színpadon

Animátor, Életszentség, Hivatás, Oratórium, Szalézi élet

2024 nyarán egy régi álom öltött testet, amikor musical formában színpadra állította Medgyessy Zsófia nővér és Domán Vivien egri animátor Mazzarello Mária életét, hivatásának történetét. A 45 perces színpadi műben nyolc dal csendül fel, melynek koreográfiájánál Medgyessy Zsuzsanna kortárs-modern táncos is segített. A színdarab egri animátorok és szülők közös csapatmunkájának az eredménye, több mint 30 fő segítette, hogy létre jöhessen. A musical dalait, szövegét és mozgását több mint hat hónapos próbafolyamat alatt tanulta meg az Egri Szalézi Oratórium Amatőr Színtársulata, akik előtte a Szent István Rádió és Televízióban stúdiófelvételt készítettek a dalokból és a hangszeres részekből is. A „Rád bízom őket!” című musical során megismerhetjük a gyermek Mazzarello Máriát, aki később felnőve mély hitének köszönhetően igent mond az Úr hívásának és Don Bosco példáját követve az elhagyatott ifjúságon szeretne segíteni, mint szerzetes. Okosan és bölcsen, szeretettel nevelte a lányokat. Don Bosco megtalálta benne az alkalmas személyt, akinek segítségével életre hívta a Segítő Szűz Mária Leányai közösséget. 1872-ben szerzetesi fogadalmat tett és főnöknővé választották; ebben a szolgálatban megmutatkoztak kiváló anyai és vezetői képességei is. Vidámsága vonzó volt és magával ragadta a fiatal leányokat. Intézménye rohamosan fejlődött. A hit mélysége által evangéliumi értékű gazdag nevelési módszert hagyott a mai kor embereire is. A színdarabban Horuczi Liza formálta meg a Gyermek Mazzarello Máriát és Szauer Anna bújt a felnőtt szerzetesnő szerepébe. Hiteles játékuknak és a többi szereplő lelkes és értékes munkájának köszönhetően az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó színpadán több száz emberhez vihették közel e szent életpéldáját.
Szauer Anna főszereplő örömmel vállalkozott egyetemi tanulmányai és szalézi animátori önkéntes feladatai mellett erre az evangelizáló szerepre és meghatottan emlékezett vissza mit jelent számára Mazzarello Mária „cipőjében járni”: „Kezdetben csupán a színpadi szereplés és zenei előadás lehetősége vonzott Mazzarello Mária alakjának megformálása kapcsán, azonban később, a stúdiófelvétel és próbák során kialakult, majd folyamatosan formálódott is bennem a szenthez való lelki kapcsolódás. Erre a különleges kötődésre utólag sokkal nagyobb ajándékként tudok tekinteni, mint magára a színpadi jelenlétre.
Régóta vágytam rá, hogy egy musicalben próbálhassam ki magam, emellé a hangszeres és énekes stúdiófelvétel mind olyan lehetőségek voltak, melyekért végtelen hálát érzek, hogy részesük lehettem, mégis más élményeimet emelném ki. Eleinte aggodalommal töltött el a gondolat, hogy vajon mennyire lesz idegen érzés egy szentéletű, szerzeteséletre elhívott és azt teljességgel megélt nőalakot megformálni egy életszentség útján csak bukdácsoló, hasonló hivatástudattal nem rendelkező lányként. Ebben nyújtott segítséget, hogy a próbák ideje alatt olvastam az “Egy egyszerű és szeretetteljes élet” című könyvet, mely feltárta számomra a gyermek Mazzarello Mária még fejlődésben lévő énjét is, mellyel könnyebben tudtam azonosulni, majd ebből táplálkozni. Olvasás során fedeztem fel azt is, hogy megfelelő szintű elhivatottsággal és hittel igenis lehet a szerzetesi életen kívül is evangelizálni, nekem ennek egyik eszközévé vált a szent alakjának magamra öltése, értékrendjének megismerése, és az előadás által példájának továbbadása.
Ezenkívül a hozzám olyan közelálló zene jelentett hidat Mazzarello Mária és köztem. Minden egyes dal szövegét a lehető legnagyobb figyelemmel mondtam, ezáltal pedig a szavak, akár az eredetitől eltérő módon is, de mégis az élethelyzetemhez mindig illő jelentést kaptak. Korábbi tapasztalataim alapján sokkal könnyebben megy az éneklés, ha a kiejtett szavaknak van kifejezett címzettje, így ezeket a sorokat éneklés közben imává formáltam, és így juttattam el a Jóistenhez.

A régóta vágyott lehetőségek elnyerése, a belém vetett bizalom, a közösségként való alkotás, a segítőkezek áldozatos háttérmunkája és a Don Bosco Nővérek rendalapítójához fűződő különleges, már-már kiforrott kapcsolatom az előadást követően is napról-napra új lendületet ad katolikus hitem mindennapi megélésében és elmélyítésében.”
A „Rád bízom őket” musicalt az Egri Szalézi Oratórium Amatőr Színtársulata a következő hónapokban más-más helyszínen mutatja még be, melyekről hírt adunk.

Lelki gazdagság a mélyszegénységben – Balajton táboroztattak a szerzetesek

Animátor, Oratórium

„Azt hiszem sosem fogom elfelejteni mennyi élményben, és kegyelemben részesültem.” (Pluhár-Sági Bori segítő)

„Felejthetetlen élményben volt részünk. A kölcsönös nyitottságnak hála hamar megtaláltuk a gyerekekkel a közös hangot.” (Darufalvi Eszter segítő)

A Felzárkózó Települések programba tartozó borsodi kis településen, Balajton a szalézi rend segítségével működik egy Jelenléti Pont elnevezésű ház, ahol olyan fiatalokhoz jutnak el a szakemberek és szerzetesek, akik mélyszegénységben élnek. Idén nyáron többek között két önkéntes, valamint Zsófi nővér és Carolina nővér látogattak el a gyermekekhez és szerveztek nekik felejthetetlen programokat.

Balajt egy kicsivel több, mint 500 fővel rendelkező község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Jelenléti Pontok annak érdekében jöttek létre, hogy elmaradott településeket zárkóztassanak fel. Ebbe bele tartozik a helyi ügyek intézése, családok támogatása és a településen élő gyermekekkel való foglalkozás. – számol be Darufalvi Eszter, táboroztató, önkéntes. Hozzátette: Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy felejthetetlen élményben volt részünk a táborban. A kölcsönös nyitottságnak hála hamar megtaláltuk a gyerekekkel a közös hangot. Mi az előzetes szervezésben nem vettünk részt, de a szervezőkkel együttműködve nemcsak segíteni, de gazdagítani is tudtuk a programot. Új dalokat, imádságokat, táncokat és játékokat adtunk a közösségnek. A programok rendkívül változatosak voltak. Az egyik délelőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy felfújható ugrálóvárat biztosított a táborozóknak. A másikon a kazincbarcikai oratórium tartott zenés foglalkozást, a harmadikon pedig egy humoros bohóc előadását láthattuk, valamint egy mesejátékot is. Személyes kedvenceim a zenés foglalkozások voltak. Ezek arra irányultak, hogy a nagyrészt roma származású fiatalokat közelebb vigyék a saját folklórjukhoz a cigány népzenén és táncokon keresztül.

Pluhár-Sági Bori táboroztató, önkéntes hozzáfűzte: Csodálatos élmény volt csodálatos gyerekek közt! A szalézi gyermektáborban 3 napot töltöttünk, ahol roma származású gyerekeknek tartottunk foglalkozásokat. Azt hiszem sosem fogom elfelejteni mennyi élményben, és kegyelemben részesültem! Fantasztikus volt látni, milyen lelkesen éneklik a dicsőítő dalokat, mindent bele adnak, hogy a Jóisten még jobban hallja őket. A közös játékok és programok mellett igazi kis barátokra leltem. Az egész napos együttlét magában hordozta, hogy jobban megismerhettem őket. Mélyszegénység és mégis értékes, életvidám, talpraesett társaság, mind a felnőttek, mind a gyerekek, olyanok, akár egy hatalmas család! Igazán hálás vagyok, hogy ott lehettem, rengeteg tapasztalatot szereztem. Megtanultam, hogyan bánjak olyan gyerekekkel, akik teljesen más háttérrel rendelkeznek, mint a nagy átlag. Amikor velük voltam, észrevettem, hogy épp olyan lelkesen és örömmel mondják az imádságokat, ahogy dicsőítenek. Minden kis apróságnak képesek tiszta szívből örülni, és nagyon jószívűek. A reggeli érkezések során mindenki egyszerre rohant elénk, a nyakunkba ugrottak, csillogott a szemük. Hatalmas örömmel fogadtak bennünket, és én ezzel az örömmel a szívemben tértem haza.

Darufalvi Eszter hozzátette: Bámulatos az a munka, amit az ott dolgozók végeznek. Az eredményei szemmel láthatóak, hiszen azok a készségek, amiket a gyerekek a foglalkozások alatt elsajátítanak, sokkal együttműködőbbé, nyitottabbá, fogékonyabbá teszik őket. Ezáltal olyan lehetőségek nyílnak meg előttük, melyekre máskülönben nem lenne mód. Ha ezek a lelkes szociális munkatársak továbbra is ilyen remek munkát végeznek, akkor azzal közelebb kerülünk egy egyenlőbb, empatikusabb és élhetőbb világhoz.

Rengeteget kaptunk tőlük, a gyermekektől és a Szalézi Nővérektől! Köszönjük! – zárták gondolataikat az önkéntesek, Darufalvi Eszter és Pluhár-Sági Bori.