FMA logo
Nyári Oratórium Makláron

Nyári Oratórium Makláron

A 2024-es maklári Nyári Oratórium június 24-től 28-ig tartott a Maklári Szent István Általános Iskolában.  A szervezések és az ötletelések azonban már jóval előtte elkezdődtek. A táborunknak a témáját és a játékokat is megpróbáltuk egyaránt élvezhetővé tenni a kisebb és a nagyobb korosztály számára is – vallja Kövesdi Emília szalézi animátor. Hozzátette: rengeteg játékkal készültünk, amely összekovácsolta a gyerekeket, mindennapi kézművessel, valamint vizes nappal és kirándulással is kedveskedtünk nekik.  Minden nap reggelén egy kis játékkal, bans-sal, vagyis táncokkal fogadtuk őket, majd ezután kezdődött el a napi program. A táborunk idei mottója: ,,Lépj te is az útra” volt. A színdarabban pedig különböző szenteknek az életét mutattuk be, hogy ezzel a gyermekek bepillantást kapjanak az ő életükbe, cselekedeteikbe, példájukba. Mi animátorok, mint előadók is egyaránt élveztük a gyerekekkel, hiszen az egyik nap még interaktívvá is tettük a biciklis bans-sal, ami alatt mindenki nagyon nevetett. Ez az, aminek mi igazán tudunk örülni, ha látjuk, hogy a gyerekeknek tényleg tetszenek a programok, amikkel készültünk. Elmaradhatatlan volt a mindennapi kiscsoportos beszélgetés, ahol játszhattak, elmondhatták véleményüket, gondolatukat az aznapi témával kapcsolatban. Bakos Tamás atyának köszönhetően minden nap lehetőségünk volt a napunk végén, hogy szentmisén vegyünk részt. Bár nem volt a táborunk programjába építve hivatalosan, a gyermekeknek fakultatív lehetőség volt, mégis voltak olyanok, akikkel nap mint nap találkoztunk a templomban és még volt olyan gyermek is, aki ministrált. Hatalmas feltöltődés volt ez mindannyiunk számára. Egy tábor megszervezése hatalmas felelősség mind az animátorok, segítők és mind a nővérek számára, azonban ez egyben egy lehetőség is arra, hogy mi is kipróbáljunk új dolgokat, fejlesszük gondolkodásunkat és kreatív képességeinket. Ezért hálásak vagyunk Ági nővérnek és a segítőknek is.  Mi, mint szervezők is rengeteget nevettünk az alatt az idő alatt míg ezt, az idei tábort szerveztük és szerintem elmondhatom mindannyiunk nevében, hogy nagyon várjuk már a jövő évi tábor megszervezését is. – emlékezett vissza Kövesdi Emília maklári animátor.

Az utolsó szentmise rendfőnökként

Az utolsó szentmise rendfőnökként

2024. augusztus 16-án jelentős esemény történt a szalézi családban, amikor Ángel Fernández Artime bíboros, Don Bosco 10. utódja, a rendeletet és a Szentszék által felajánlott határidőt szem előtt tartva lemondott, mint a Don Bosco Szaléziak rendfőnöke, míg a Szalézi Kongregáció irányítását ideiglenesen vikáriusa, Stefano Martoglio atya vette át.

Ferenc pápa a 2023. július 9-i Úrangyala-imádság után jelentette be, hogy Ángel Fernández Artimét többedmagával bíborossá nevezte ki. A Szentszéki Sajtóközpont pedig idén március 5-én jelentette be, hogy Ferenc pápa Ángel Fernández Artime bíborost, a Don Bosco Szalézi Társasága rendfőnökét kinevezte Ursona címzetes püspökévé, érseki méltósággal. Új tisztségeit alázattal elfogadta.

Az augusztus 16-ai szentmise egyben az egyhetes Torino-Valdoccoban zajló Szalézi Ifjúsági Szinódus záró eseménye is volt, valamint Bosco Szent János születésnapja is. Az ünnepi szentmisét Colle Don Boscóban mutatták be.

Az egy héten át tartó zsinatnak két magyar résztvevője is volt: Kerek Petra és Takács Benedek. Ők képviselték a teljes magyar szalézi családot, s tanúi lehettek e történelmi pillanatnak, amelyben Ángel Fernández Artime bíboros az utolsó hivatalos szereplését teljesítette, mint a szalézi rend főelöljárója.

Homíliájában Artime bíboros szólt a jelenlévő fiatalokhoz, elgondolkodva a Don Bosco szülőhelyén való ünneplés mélységes jelentőségéről. Emlékeztette őket a szent álmára, miszerint a fiatalokat szolgálja szerte a világon, amely álma a Szentlélek vezetésével valósult meg. A bíboros mély háláját fejezte ki az első szaléziakért, akik hűek maradtak Don Bosco karizmájához, biztosítva annak közvetítését az évek során. Kiemelte továbbá Margit mamának, Don Bosco édesanyjának kulcsszerepét fiai lelki formálásában, megemlítve, hogy minden alkalommal megemlékezett róla, amikor a Colle Don Boscóban misézett.

Artime bíboros arra buzdította a szaléziakat és a Segítő Szűz Mária Leányait (FMA), hogy maradjanak hűek hivatásukhoz, hiteles keresztény életet élve. Hangsúlyozta a testvériség bizonyításának fontosságát, hogy életüket a fiatalok iránti szeretetből adják oda, és hogy hűek maradjanak Jézushoz. Biztosította őket arról, hogy ezzel a szalézi rend továbbra is virágozni fog. Homíliáját azzal fejezte be, hogy elismerte Mária szerepét munkájában, Bosco Szent Jánost idézve: „Ő tett mindent.”

Megrendítő pillanat volt a felajánló körmenet, ahol a világ minden tájáról érkező fiatalok álmait jelképező szimbólumokat vittek az oltár elé. Két afrikai küldött vezette a menetet örömteli énekléssel és tánccal, bemutatva Don Bosco álmának kulturális sokszínűségét és globális hatását.

Artime bíboros búcsúbeszédében megköszönte a Szalézi Családnak az elmúlt tíz évben tanúsított szeretetét és elfogadását. 120 országban tett látogatásairól elmélkedett, ahol tanúja volt a szalézi nevelési módszer átalakító erejének.

A Szalézi rend 29. Egyetemes Káptalanját 2025. február 16. és április 12. között tartják, amelyen megválasztják utódát a Don Bosco Szalézi Társasága élén, addig vikáriusa, Stefano Martoglio atya az ideiglenes rendfőnök.

Don Bosconak is nagyon fontos volt a Szentatya útmutatásának a követése és ezt teszi Don Ángel is, azáltal, hogy Ferenc pápa felkérte a bíborosi szolgálatra. A szalézi családon belül ez nagyon fontos példa, kísérjük őt az új küldetésében imáinkkal továbbra is!

Forrás: szaléziak.hu, infoans.org

Csendes találkozás Istennel: Szalézi nővérek hivatástisztázó lelkigyakorlata Sárospatakon

Csendes találkozás Istennel: Szalézi nővérek hivatástisztázó lelkigyakorlata Sárospatakon

Július 26-a és augusztus 4-e között zajlott a szalézi nővérek hivatástisztázó lelkigyakorlata Sárospatakon. A lelkigyakorlatot Carolina nővér és Elvira nővér vezette 9 fiatal lány részvételével. Az egy hetes elvonulásnak a Szent Erzsébet nővérek lelkigyakorlatos háza adott otthont.

Az első nap rögtön egy kirándulással indult a lelkigyakorlat a sárospataki tengerszemhez. A természeti látnivalók megtekintése után egy ismerkedős játékfűzérre is sor került a tengerszemnél található kilátó tövében. Visszatérve egy szentmisén és egy szentségimádáson vettek részt a lelkigyakorlatozók.

Szerdán, csütörtökön és pénteken hasonló módon zajlottak a programok. A reggeli zsolozsmát követően Elvira nővér tartott előadást a bibliai nőkről (a Szűzanyáról, Zebedeus fiainak az édesanyjáról és a szamáriai asszonyról), majd egy szilencium következett, amelynek keretében az előadás témájáról lehetett elmélkedni meghatározott kérdések alapján. 11 órakor minden nap egy vezetett szentségimádáson vehettek részt.

Délután 3-kor kezdődött a délutáni program. Először elimádkozták a résztvevők a rózsafüzért, majd Carolina nővér elmélkedésén vettek részt, aki különféle pszichológiai témákon keresztül mutatta be, hogy hogyan tudunk mégjobban kapcsolódni Istenhez, embertársainkhoz, önmagunkhoz és a hivatásunkhoz. Pénteken például a tarcali Áldó Jézus szoborhoz kirándulva a félelmekről és azok leküzdési módszereiről esett szó. A délutáni előadások után is egy órányi szilencium keretében gondolhatták át a hallottakat.

Minden este közösen elimádkozták a zsolozsma esti dícséretét, majd egy ünnepi szentmisén vehettek részt a sárospataki bazilikában. Pénteken, a hónap első pénteke lévén egy gyónási lehetőség is adódott a szentmise előtt. Egyik este még egy film is belefért a programba, a lányok egy amerikai sebész életéről nézhettek meg egy filmdrámát. A takarodó előtt pedig minden este a szalézi nővérek jó éjszakát gondolataival tértek nyugovóra.

A lelkigyakorlat utolsó napján, augusztus 4-én a reggeli szentmisét és zsolozsmát követően Carolina nővér tartott előadást Mária Magdolnáról, majd egy szilencium és egy megosztás következett, amelyben a héten szerzett tapasztalatokat osztották meg egymással.

Többen kiemelték a feldolgozott témák kimeríthetetlenségét, azt, hogy a héten sok új nézőpontot fedeztek fel a már jól ismert evangéliumi szakaszokban. Voltak, akik a csendet emelték ki. Ezekben a kütyü mentes időszakokban saját magukkal és a saját gyengeségeikkel találkozhattak. Az imádságokat is többen kiemelték, volt aki úgy fogalmazott, hogy a lelkigyakorlat előtt félt a zsolozsmától vagy nem merte vezetni a rózsafüzért, de itt pozitívan csalódott ezekben az imamódokban.

Németh Márti novícia lett

Németh Márti novícia lett

Augusztus 7-én nagy kegyelmet kaptunk Istentől: novíciák lettünk.

Egy egész ünnepségsorozat után érkeztünk el ehhez a pillanathoz: Augusztus 5-én Torinóban ünnepeltük a nővérek fogadalomújítását, és külön köszöntöttük a különleges évfordulót ünneplőket. Délután már a vonaton ültünk, és Róma felé vettük az irányt, ahol másnap a legújabb nővéreink első fogadalmán vehettünk részt. Nagyszerű volt együtt ünnepelni, találkozni, látni a nővérek, idősek és fiatalok boldogságát ebben a hivatásban.

Így érkeztünk el a 7-éhez. Reggel a Jézus Szíve templomban vettünk részt a szentmisén, és Mária oltalmába ajánlottuk magunkat annál az oltárnál, ahol Don Bosco, már idősen, megértette, hogy Ő, Mária tett mindent. Ezután utaztunk Castel Gandolfoba, a novíciátusban. A szertartást a posztulátusba való belépéshez hasonlóan mi készítettük elő az olvasmányokkal, könyörgésekkel, énekekkel. Sr Maria Luisa, az Intézmény általános titkára röviden beszélt a novíciátus időszakáról, amelyben megalapozzuk későbbi szerzetesi életünket, Jézus követését a szalézi hivatásban. Kifejeztük, hogy válaszolni akarunk Isten hívására a Segítő Szűz Mária Leányai Intézményben, és kértük, hogy elkezdhessük megismerni a rend Alapszabályait. Sr Maria Luisa ezután befogadott minket az intézménybe, megkaptuk tőle a novíciák medálját, amelynek egyik oldalán a Segítő Szűzanya, Édesanyánk és Mesternőnk, a másik oldalán pedig az Intézmény címere van, amihez mostantól tartozunk. Ezután bemutatott és rábízott minket sr Luisara, a mesternőnkre, aki mostantól elkísér és vezet bennünket. Végül egy énekkel Máriának ajánlottuk magunkat és a novíciátus időszakát.

Jelmondatunknak Jézus Péterhez intézett felszólítását választottuk: Evezz a mélyre! Szeretnénk valóban elengedni a saját kis biztosítékainkat, és kievezni a nyílt tengerre, ahol egyedül Jézusra bízva magunkat, hagyjuk formálni magunkat az Ő Szíve szerint.

Érzelmekkel teli, gyönyörű, de nem könnyű ez az időszak, hiszen néhány napon belül rengeteg dolog történt: elbúcsúztunk az előző közösségünktől, elkezdtük megismerni az újat, ünnepeltünk, költözködtünk – lassacskán azért kezdek megérkezni az örömteli valósághoz, hogy novícia vagyok. Nagyon szép a formálódó új közösségünk is, a másodévesek és a nővérek nagy szeretettel fogadtak. Külön öröm, hogy Nagy Katával együtt már ketten vagyunk novíciák. Mivel pedig minket valóban Isten szeretete gyűjtött össze, Ő lesz az is, aki formál, vezet, és segít szeretni egymást. A kedves olvasó imájába ajánljuk magunkat: a nővérek, a másodéves novíciák: Clara, Martina, Desirè, Sofia, Carmen, Marjam és Kata, és az elsőévesek: Chiara, Magdalena, Mihaela, Maria, Sara, Iva, Sereen, Benedetta, Lara, Monica és Márti.
Köszönjük szépen!

Mogyoródi Nyári Oratórium 2024

Mogyoródi Nyári Oratórium 2024

Ebben az évben három hetes Nyári Oratóriumot valósítottunk meg a mogyoródi Önkormányzat támogatásával. A három hét folyamán minden nap megismerhettük Don Bosco egy-egy álmát egy kis jelenetben, amelyet a kisanimátorok és a 8. osztályos fiatalok adtak elő számunkra. Minden nap volt egy-egy vendégelőadónk, akik segítettek nekünk jobban megérteni mi is, hogyan küzdhetünk az álmainkért, hiszen táborunk mottója: Álmodd meg, vidd véghez. Kiscsoportokban is tovább beszélgethettünk mindarról, ami a napi jelenetekben fontossá váltak számunkra. Az első héten Tordasra kirándultunk, ahol egy délelőttöt a Westernfaluban tölthettünk. Itt a gyerekek kedvence a rodeó bika volt. A délutánt a tordasi oratóriumban töltöttük egy közös játék délutánnal. A második heti kirándulásunk útvonala először a Csodák Palotájába vezetett, majd délután pedig a Városligetben a nagyjátszótéren játszhattak a gyerekek. Ezt követően utunk Újpestre vezetett az Egek Királynéja templomba, ahol Márkus Zoltán szalézi atya mutatta be nekünk a szentmisét.  Az első hetünk zárásaként egy családi napot élhettünk meg, ahol a napzáró szentmisét követően állomásos játékokban mérhette össze erejét minden család apraja és nagyja. A családi est befejeztével a kamaszoknak volt lehetősége egy éjszakába nyúló kalandtúrára és egy napzáró hálaadó szentségimádásra. A második hetünk végét egy fociesttel zártuk. A tábor mindennapjain a gyerekek kaptak egy-egy kihívást, amiben egy lelki feladatot vagy egy jócselekedetet hajthattak végre, amit elvégezve egy farkast cserélhettek ki bárányra a kápolnában kihelyezett mezőnkön, ahogy az Don Bosco kilenc éves kori álmában is megtörtént. Minden napunkat szentmisével zártunk, ahol együtt adhattunk hálát a nap örömeiért. A tábort záró szentmisében öt kisanimátor kapta meg a sárga animátorkendőt, ami nagy öröm volt számunkra, mert így velük bővül az animátorok közössége. Legközelebb szeptember 7-től az évközi oratóriumba várunk mindenkit sok szeretettel.