Részlet Troncatti Szent Mária életéből: “Az Isten közel lép”

Egy májusi estén ismeretlen shuar kislány futott a nővérekhez. Próbált valamit magyarázni, de nem értették. Odahívtak rögtön egy fiatal gyarmatlakót, hogy segítsen tolmácsolni.

– Ki vagy? Honnan jöttél?

– Yampauch vagyok. Elszöktem. Apám meghalt, anyám felakasztotta magát, így idejöttem. Maradhatok nálatok? Láttalak titeket a folyónál. Kedvesnek tűntök, itt akarok maradni. Mária nővérnek sikerült értesíteni a rokonokat, de senki nem jött érte. A nővérek készítettek Yampauchnak fekhelyet, adtak neki új ruhát, megkínálták tojással, ami a bennszülöttek egyik kedvence. Yampauch nagyon ügyes, nyitott kislány volt, hamar megtanult spanyolul. Élénk figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta, ahogy Jézusról beszéltek. A felkészülés után, amint lehetett, kérte a keresztséget, és kérte azt is, hogy szentáldozáshoz járulhasson. Amikor a missziós házba a shuarok bajaikkal, betegségeikkel jöttek, Yampauch is fogadta őket; vidáman, tojást szürcsölgetve járkált köztük. Megmutatta nekik az ágyacskáját, a tükrét, és közben elmondta nekik, hogy az Isten jóságos, szerető mennyei Atya.

A missziós nővérek nem tudták, hol kezdjék a munkát. Ekkor érkezett meg Yampauch, egy egyszerű shuar kislány. Mária nővérnek szüksége volt a legkisebbekre is, hogy Isten végtelen álmát, szeretetét megélje, közvetítse.

Istenem,ki által lépsz ma mellém?

Könyörögjünk!

Istenünk, te megadod az igazaknak érdemük jutalmát, és a bűnbánóknak bűneik bocsánatát. Irgalmazz hozzád könyörgő népednek, hogy bűneinket megvallva, elnyerjük bocsánatodat. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.