FMA logo
Örökre szeretetben: egy szalézi nővér vallomása

Örökre szeretetben: egy szalézi nővér vallomása

Tizenkilenc éve kerestem a hivatásom és most úgy érzem, hogy elértem a csúcsára, ami nem egy végső cél elérését, hanem egy teljes elköteleződést jelent számomra, ami valóban az életem végéig szól. 2023.10.01-én tettem örökfogadalmat Egerben a Szent Bernát Ciszterci templomban, melynek főcelebránsa dr. Ternyák Csaba egri érsek volt. Az Örökfogadalmat pedig jelenlegi tartományfőnöknőnk, Antonella Franchini nővér kezébe tettem.
Amikor először megfogalmazódott bennem a szerzetesi életre szóló meghívás gondolata, akkor évekre volt szükségem, hogy elinduljak ezen az úton. Egy gondolat vezérelt csupán: „Isten szeretetében szeretnék élni és ezzel a szeretettel szolgálni”. Mindezt az elmúlt 10 évben a jelölt időtől kezdve egyre mélyebben sikerült megélnem.
Már az első fogadalmam a szívemben örökre tettem, de ezen a nagy napon az ünnepélyes fogadalom keretében most már nem csak a szívemben, hanem valóban a jelenlevő hívek előtt is örökre elköteleződhettem.
Nagy kegyelem és ajándék ez számomra, mert az örökfogadalmamra választott jelmondatom: „Maradjatok meg szeretetemben” is erre hív, hogy most valóban örökre maradjak meg abban a Szeretetben, amit felfedeztem az életemben és így napról napra válaszolva Isten meghívására az Ő jeleként lehetek jelen a világban.
Hálát adok a Jóistennek, hogy Vele lehet teljes az életem és Benne találom meg valóban életem értelmét és célját. Benne találhatom meg napról-napra az igazi boldogságot, amit Ő ad számomra.
Valóban az Isten szeretetének jele szeretnék lenni továbbra is a rámbízottak között. Kérlek benneteket, hogy imádkozzatok értem, hogy valóban örök hűségben tudjam megélni a hivatásomat.

Márti posztuláns lett!

Márti posztuláns lett!

Október 7-én hivatalosan is beléptem a posztulátusba, ami a novíciátust megelőző időszak a szalézi nővérek formációja során.
Nagyon értékes volt a medália átadását megelőző időszak. A Szentlelket segítségül hívva kerestük azt az igét, amivel Jézus minket, mint csoportot akar megszólítani. A választásunk végül a Mt 14,22-33-ra esett, azon belül is ezt választottuk mottónak: „Bátorság, Én vagyok!” (Mt 14,27b). Nagyszerű volt látni, ahogy mindenki számára kibontotta magát ez az evangéliumi szakasz. Megfogalmaztuk, hogy az előttünk álló úton Jézusra szegezett tekintettel, vele együtt szeretnénk járni, tudva, hogy mindenben és mindenkiben, amivel és akivel találkozunk, Ő szólít: Én vagyok! Szeretnénk engedni, hogy mint Pétert, formáljon, próba elé állítson, megmentsen, és így, megmentettségünk tudatában kapcsolódjunk másokhoz. Megérintett minket a bárkában utazó apostolok képe is: mint ők, mi is Isten által összehívott, megálmodott közösség vagyunk, és ennek tudatában szeretnénk gondoskodni egymásról, kísérni egymást.
Ezekkel az előkészületekkel léptünk Mária elé október 7-én, hogy a kezébe helyezzük magunkat, egymást és a ránk váró utat. Az ünnepség egészen egyszerű és családias volt, a magunk választotta énekekkel, Don Bosco és Mazzarello Mária szavaival, az Igével és Sr Tchari, a generális Anya helyettesének buzdításával. Nagyon szép pillanat volt, amikor megkaptuk a medáliát, amelynek egyik oldalán a Segítő Szűz Mária van a Kisjézussal, másik oldalán pedig Don Bosco. A végén az általunk írt imával ajánlottuk magunkat Máriának, és a saját nyelveinken imádkoztuk a könyörgéseket. Az ünnepet a Miatyánkkal és máriás és szalézi énekekkel zártuk. Külön öröm volt számomra, hogy az édesanyám is eljöhetett, és az ő jelenlétében ajánlhattam magam az égi Édesanyámnak.
Nagyon szép, hogy ezt a napot így előkészülve, tudatosan élhettem meg. Egy elindulást ünnepeltünk, reményeket. Most rábíztam mindent a Szűzanyára, a félelmeimet, kétségeimet, múltamat, jövőmet, és azzal a bátorsággal indulok el, hogy ő kísér, közbenjár, és Jézushoz vezet, akit szeretnék egyre közelebbről ismerni és követni. Köszönjük és továbbra is kérjük az imáitokat Magdalena, Benedetta, Iva, Lara, Marija, Markéta, Mihaela, Monica, Sara és Sereen, Chiara (aki Spanyolországban kapta meg a medáliát) és a magam számára, hogy Istennek tetszően, bátran és nagylelkűen éljük meg ezt az időszakot.
Szeretettel
Németh Márti

150 év hála, öröm és remény

150 év hála, öröm és remény

Egy nap, hogy ünnepeljünk, hogy emlékezzünk, hogy köszönetet mondjunk, hogy tanúi legyünk a meghívás örömének… Ez volt augusztus 5.

Rendünk alapításának 150. évfordulóját különleges helyszínen ünnepelhettük meg, több mint 200 fiatal jelenlétében a STÉG Szalézi TóFesztivál keretein belül.

A nagy napot még emlékezetesebbé tette Ciezkowska Sylvia nővér, rendi posztulátor előadása, aki segített jobban megismerni a szalézi életszentség női arcait.

Délután a tónál, a közös imádság alatt a nővérek – néhányan csak erre az estére jöttek el (köztük Annuska nővér, aki 101 éves) – megújították szerzetesi fogadalmainkat a fiatalok előtt. A Szentséget körmenetben, énekelve kísértük vissza a templomba. Az ünneplés vacsorával és természetesen, születésnapi tortával folytatódott.

Ez a különleges nap mindannyiunk szívében nyomott hagyott és a mély és őszinte hála érzését, hogy részsei lehetünk ennek a csodának, immár 150 éve.