Részletek a héten elhangzott gondolatokból:

Amikor Mária nővér először találkozott  a shuarokkal, kényszerítették, hogy hajtson végre egy kockázatos műtétet Cacico törzsfőnök lányán:

 „Nem vagyok orvos, és különben is mivel, milyen eszközökkel?” „Mindannyian imádkozni fogunk, amíg operálsz!” 

Mária nővérnek szüksége volt a legkisebbekre is, hogy Isten végtelen álmát, szeretetét megélje, közvetítse.

Troncatti Mária érezte a Szűzanya jelenlétét az életében és gyermeki bizalommal, teljesen Őrá bízta magát. Igyekezett, a Szent Szűz példáját követve, hinni, remélni, gondoskodó, anyai jósággal szeretni és Jézussal minél inkább egységben élni. Troncatti Mária különösen tisztelte a Szent Szűz jegyesét, szent Józsefet is. Gyakran így imádkozott: „Szeretett Szent Józsefem, jöjj el otthonomba, házamba, mert várlak!”

 „Menjünk!” „Indulok azonnal!” – hangzott a segítségkérésekre gyakran adott válasza a szalézi „Vado io! – Megyek én!” lelkületével. A rábízott szegények élete megérte az Upano-folyón való átkelés kockázatát is.

Erre azért volt képes, mert elsősorban az Istennel való személyes kapcsolatában, de közvetetten is megtapasztalta Isten végtelen, önfeláldozó szeretetét. 

Istenem, mire hív ma a Te szereteted? 

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, könyörülj rajtunk, és irányítsd szívünket, mert csak a te segítségeddel lehetünk kedvesek előtted. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.