Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. Ámen.
Részlet Troncatti Szent Mária életéből: Ünnep a nővérekkel közösségben
- augusztus 5-én volt a Segítő Szűz Mária Leányai Intézmény megalapításának 50. évfordulója. A jubileumi év alkalmából Nizza Monferratóban ünnepségsorozatot rendeztek, amelyre a világ minden tájáról érkeztek a Szalézi Család tagjai, elöljárónők és elöljárók. Mária nővér korábban a Szalézi Értesítőben ugyan olvasta, de akkor nem tulajdonított nagy jelentőséget a hírnek, hogy Ecuador keleti részén található Méndez-Gualaquiza terület apostoli vikáriusának bizonyos Domenico Comin püspököt, egy szalézi misszionáriust neveztek ki. Comin püspök atya május 7-én érkezett Nizza Monferratóba, ahol misét mondott, meglátogatta a rendházat és találkozott Mária nővérrel is. A generális anya így mutatta be neki Troncatti Máriát: „Ő is Ecuadorba megy, pontosabban az őserdei misszióba.” Az előkelő megjelenésű, meglehetősen sápadt, soványka Mária nővér nem tehetett valami jó benyomást a püspökre, aki az őserdei körülményekhez szokott. A püspök úr alaposan szemügyre vette a nővért, majd belekezdett az amazóniai őserdő és lakosainak tüzetes leírásába.
Mária nővér egy volt, a sok-sok nővér között, mióta az Intézmény fennáll. Önfelajánlásával bekapcsolódott az Isten Bosco Szent Jánossal és Mazzarello Szent Mária Dominikával kötött szeretetközösségébe. Az élete, személyes döntései, kisebb-nagyobb igenjei nem egy magányos utazás részei, hanem minden egyes lépésével a Szalézi Család, az Egyház életét befolyásolta. Életében nem feltétlenül tekintették szentnek, ugyanakkor hűségben, egyszerűségben megélt mindennapjai ma is meghatározóak.
Istenem, hogyan látod, mi a helyem az Egyházban?
Könyörögjünk!
Urunk, Istenünk, maradjon velünk mindenkor kegyelmed, tegyen készségessé szolgálatodra, és szerezze meg nekünk állandó oltalmadat. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
