Nyár vége? Balaton? Kikapcsolódás? Vidámság? Szórakozás? Játék? Fagyi?

Igen… Ez jellemezte a MOP animátorait augusztus utolsó hétvégéjén. Hagyományosan Balatonalmádin gyűlt össze a kis csapat. Nővérek, animátorok, kisanimátorok, és azok a fiatalok is eljöttek, akik idén szeretnék az animátorképzést elkezdeni. Ez külön öröm volt, mert így jobban megismerhettük őket.

Bár nem volt semmilyen program előre tervezve, mégsem unatkoztunk egy pillanatra sem. Minden volt, ami az ilyen alkalmakat felejthetetlenné teszi… Hatalmas kajálások, közös játékok, filmnézés, fürdőzés, homokvárépítés, keresztrejtvényfejtés, kártyázás, szombat hajnali napfelkelte nézés, éjszakai sétálások, esti sütögetés, éneklés, beszélgetések stb. tarkították a napokat. A sok szórakozás közben még arra is időt szakítottunk, hogy meghallgassuk a Confronto-i beszámolót és értékeljük az elmúlt évet…. Természetesen a közös ima, zsolozsmázás sem maradhatott el.
Úgy gondolom, hogy egy szuper közös élményt könyvelhettünk el magunknak, és remélem még sok fogja követni a következő oratóriumi évben is. 🙂

Idén júliusban először segítettünk a pesthidegkúti animátorokkal az oroszlányi Munkás Szent József Plébánia hittantáborában.

Hatunkra egy osztálynyi fiatal jutott, öt évestől tizenöt évesekig. A tábor elején igazán szokatlan volt az új helyszín, az új arcok és talán elsőre még nem is nagyon éreztünk rá a dologra. Pár órán belül viszont már mindenki megtalálta a helyét.

Minden nap a fiatalokkal együtt részt vehettünk szent misén, kézműveskedtünk (rendkívül kreatív gyerekekhez volt szerencsénk), beszélgettünk és természetesen rengeteget játszottunk. A helyi plébános jóvoltából kétszer is kirándultunk. Kecskéden jártunk a Szent Anna búcsúban, másnap pedig egy egésznapos program várt ránk. Korán indultunk busszal a gyerekekkel és a templomi közösség egy részével. Meglátogattuk a Zirci Apátságot, megcsodáltuk a Bakonybélt.

Mi animátorok csodálatos ajándékot kaptunk, rengeteg hálát, kedves szavakat és a kérdést, amire minden táborszervező csapat vágyik: „Ugye jövőre is jöttök?”

Skublics Zsófi

A Nyári Oratórium záró akkordjaként Pesthidegkúton a gála után az animátorok összegyűltek, hogy a hétvégét levezetésképp együtt töltsék.
Pénteken kezdődött, amikor is a rendrakás után egy közös pizzaevészet vette kezdetét. Miután eltüntettük az utolsó szeletek is jött egy több órás megbeszélés melyben kiértékeltük a Nyári Oratóriumot. E hosszas megbeszélés után egy kedves filmet még megnéztünk alvás elött. Ennek címe: Mary Poppins. Sokat tanulhattunk belőle a nevelést illetőleg.

Másnap csodálatos szombat reggelre virradtunk. Elbuszoztunk közösen a kisvasúthoz, hogy gyerekek nélkül is kipróbáljuk azt. Gyönyörű tájakon jártunk, sőt még egy kilátóba is ellátogattunk. Innen libegővel libbentünk tova. A libegő aljában lekéstük a buszt és úgy döntöttünk jobb lenne több kilómétert vándorolni csak, mert így talán hamarabb érünk haza… El is értünk egy buszt ami kellemetlen módon lerobbant félúton tudván hogy nekünk fontos a csapatépítés. Így a busznak hála egy fergetegeset kirándultunk a Hűvösvölgybe a villamossineken. Miután visszaértünk Oratóriumunkba nem maradhattunk pillanatnyilag ott mert rendezvény kellős közepére értünk vissza. Így elmentünk egy játszótérre parasztektivitizni. Este sem maradhatott el egy felejthetetlen film mely most az Asterix és Obelix Kleopátra küldetés volt. Az egész hétvége lezárásaképp másnap azaz vasárnap misén vettünk részt közösen.