Advent előtti szombaton a Szalézi munkatársak szervezésében, az animátorok segítségével az Oratóriumban elkészíthették a mogyoródiak az adventi koszorút, majd este a plébánián a Szalézi munkatársak imádsága segítette az elmélyülést.

Mogyoródon él még a Betlehemezés és Bölcsőskézés népszokása, hogy azaz lányok illetve fiúk külön csoportokban járják a falut, és viszik el az otthonokba a karácsonyi örömhírt. Az idősebbek sütik már a Kántor-ostyát, melyet az ünnep előtt a gyerekek visznek majd el a családokhoz.

A sok-sok tennivaló mellett, fontos, hogy a lekünket is felkészítsük az ünnepre. Az idősebb animátoraink közül néhányan advent elős hétvégéjén Péliföldszentkereszten jártak a fiatalok lelkigyakorlatán, míg a fiatalabbak majd Advent 4. hétvégéjén vonulnak el, elcsendesedni.

Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítőnk!

Tudjuk, hogy már sokan várták a Mogyoródi Oratóriumról szóló híreket, de amint a lenti képek is tanúsítják, sok-sok esemény történt házunk tájékán, így a krónika írását kicsit hanyagoltuk.
De íme egy rövid összefoglaló:

Az új tanévben is sikerült néhány szakkör jellegű tevékenységet elindítani: színjátszókörösök, gitárosok, tanulószobások, focisták érkeznek heti rendszerességgel, illetve minden péntek és szombat este fiatalok töltik be a játéktermet. Kivéve a hónap második szombat estéjét, amikor a filmklubba nemcsak beülnek fiataljaink, hanem az utána lévő beszélgetés során egymást gazdagítják gondolataikkal.
Az idei év újdonság, hogy a havonkénti szombat délután szombati játék napokra a gyerekekkel együtt meghívtuk a szüleiket is, úgy tűnik, aki volt olyan bátor és eljött nem bánta meg.

Az animátorok rendszeres találkozóján túl, az animátor képző mindkét évfolyama is találkozott, örülünk, hogy 9 új fiatal jelentkezett kisanimátornak.

Novemberben már XVII. alkalommal rendeztük meg a Falka József Ping-pong bajokságot, és örömmel vettük, hogy Szent Erzsébet napján Oratóriumunkban köszönthettük az időseket!

Sajnos gyorsan elérkezett ez a nap.

Ez a nap, teljesen más mint a többi, nemcsak a búcsúzkodó tekintetek miatt, a program is másképp alakult. A reggeli animáció helyett az esti mise énekeit próbáltuk, majd hamarosan elindultak a csapatok a falu 6 különböző pontjára, hogy megkezdődjék az akadályverseny. Közösségépítő, ügyességi játékok, és elméleti feladatok váltották egymást, s végül a csapatok a Kápolnába érkeztek, ahol megtaláltuk a „Legszuperebb hőst”, az Úr Jézust.

Ebéd után csak a szereplők jöttek vissza a színpadi próbára az Oratóriumba. A többiek az 5 órás kiállítás megnyitóra érkeztek, után az Oratórium termében megtekintettük az animátorok kis videóját illetve a hónap során készült fényképeket. 6 órakor a Hálaadó szentmisén mondtunk köszönetet a kapott kegyelmekért, majd a vidám menetet a Fő térre vonult, ahol bemutatták a gyerekek és az animátorok a műsorukat. Az animátorok utolsó jelenete még egyszer alá húzta, hogy nem a szuper képességek által, hanem a mindennapokban, az apró feladatok, a hivatásunk hűséges megélése által a lehetünk hőssé, juthatunk el a „Legfőbb hőshöz”.