Március 19-e, Szent József ünnepe, aki az egyetemes Egyház, a keresztény házasságok és családok, apák, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentje.

Don Bosco nagyon szerette és tisztelte Szent Józsefet és a fiatalokat mindig arra biztatta imádkozzanak hozzá, sőt még az Oratórium pártfogójának is választotta, oltalma alá helyezve a tanulókat. Egyszer így biztatta a fiataljait: „szeretném, ha mindannyian az ő védelme alá helyezkednétek: ha szívből imádkoztok hozzá, megkapjátok mindazt a lelki és fizikai kegyelmet, amelyre szükségetek lehet.”

Ezen ünnep alkalmából oratóriumainkhoz kötődő édesapákat kérdeztünk, mit jelent számukra az apaság, milyen örömei és kihívásai vannak és miben változtatta meg őket az édesapaság…

Laci Budapestről:

„Az apaság számomra: megtapasztalni az élet új dimenzióját és Isten végtelen kegyelmét. A legnagyobb öröm az számomra, amikor egymásra figyelve tudunk családként időt tölteni. A legnagyobb kihívás pedig jó példát mutatni a következő generációnak. Mióta édesapa lettem megtanultam háttérembernek lenni. Elfogadtam, hogy nem tudok mindent megoldani egyedül, de mindig jelen tudok lenni és segíteni.”

Árpi Egerből:

„Az apaság számomra az élet kiteljesedését jelenti, hogy szerethetek és nevelhetek egy rámbízott emberpalántát. A legnagyobb örömöm az apaságban a gyermekem szeretete, mosolya, bizalma. A legnagyobb kihívás, hogy az életre neveljem, céltudatos, határozott jó embernek. A legtöbbet abban változtam, hogy felelőségteljesebb lettem.”

Máté Budapestről:

„Számomra az apaság a legszuperebb életforma, nevezhetném akár hivatásnak is, egy csodálatos ajándék és felelősség, amit a Jóistentől kaptam. A legnagyobb örömeim valójában a gyermekeim, illetve az egész családom öröme, ha azt látom, hogy ők boldogok és jól érzik magukat, mosolyognak vagy nevetnek, az hatalmas örömmel tölt el. A legnagyobb kihívás az, hogy akkor is nyugodt és türelmes legyek a gyerekeimmel szemben, amikor nekem nehéz napom van, fáradt vagyok, ilyenkor könnyen felbosszantom magam bármilyen apróságon, pedig valójában ők nem csináltak semmi rosszat, csak gyerekek. Amióta édesapa vagyok teljesen átértékeltem a saját viselkedésemet, minden, amit teszek vagy mondok az egy példa a gyerekeimnek (jó vagy rossz példa egyaránt), így erre próbálok a leginkább figyelni, hogy jó példát mutassak a gyerekeimnek.”

Kedves Fiatalok! A mai evangélium elején talán könnyen elveszhetünk a részletekben, a nevekben, időpontban, de próbáljuk egy picit tovább olvasni az evangéliumot:

„Annás és Kaifás főpapok idején az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában…”

Az Istennek nem volt szüksége arra, hogy kiragadja Jánost a történelemből, hanem ott szólt hozzá, ahol ő volt, ott abban az időben. És Jánoshoz, Zakariás fiához szólt. Pont őhozzá! A pusztában, amely lehet a csend helye is, de a puszta az a hely is, ahol szárazság van, ahol nincsen élet. Mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe, mint János. Az Isten szeretne hozzánk szólni. Pont most, pont ebben az időszakban. Neki megfelelő ez a nap, ez az időpont. Hozzám, hozzád, hozzánk szeretne szólni, pont hozzánk. A pusztában. Ezért teremthetünk egy pici csöndet is, de az Istennek megfelelő az a káosz, az a szárazság, az a nehézség is, az az időszak, amiben mi vagyunk, akkor is tud szólni hozzánk. Bátorítom mindannyiunkat, hogy merjünk találkozni ezzel az Istennel, aki szeretne hozzánk szólni. Áldott találkozást kívánok Ővele!

Bársony Réka nővér

„Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.”

Kedves fiatalok! Biztosan észrevettétek, hogy ez nem az első adventi vasárnapnak az evangéliuma. Ez bizony János evangéliumának az előszava, amit majd Karácsonykor fogunk hallani, ugyanakkor itt vagyunk Advent elején, és egy jó zarándok sosem készül úgy az útjára, hogy nem tudja azt, hogy hova tart. Bizony, mi tudhatjuk azt, hogy hova tartunk, és ez az evangéliumi szakasz, amit szeretnék nektek
itt Advent elején odaajándékozni, hogy az ebből kiemelt gondolatok tudjanak elkísérni mindnyájunkat. Ki is ez az Ige? Ez az Ige, ez Isten szava, és ez az Isten szava, aki testté lett maga Jézus Krisztus, és Ő az, akivel találkozhatunk életünknek a hétköznapjaiban is. Most mi is az, amire elsősorban invitálni szeretnélek benneteket itt Advent elején? Milyen jó lenne, hogyha ebben az időszakban föl tudnánk fedezni, hogy Isten hogyan szól az életünkben.

Hogyan szól itt és most a te életedben? A szeretet az végtelenül kreatív, ki tudja találni, hogy mi a legalkalmasabb mód, hogy eljusson a szeretett személyhez, és hát ebben akárhogy is nézzük, de a mennyei Atya a legprofibb, és tudja azt, hogy hogyan szóljon mindnyájunkhoz, hogyan jusson el az ő szava hozzánk, az ő Igéje. Ez az első kihívás, amit szeretnék nektek így ajándékba adni, hogy próbáljatok meg, próbáljunk meg együtt arra figyelni, hogyan szól az Isten ebben az időszakban hozzánk, ezzel is erősítve a vele való barátságunkat. A második gondolat pedig, amikor visszatekintünk a Szentírásnak az elejére, a Teremtés könyvébe, akkor olvashatjuk szó szerint Istennek az első szavát így: és Isten szólt, legyen világosság. Nagyon izgalmas, mert hogyha az angyali üdvözletre gondolunk, akkor ugyanez az ige kerül elő, amely azt mondja: Szűz Mária szól: Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint. És majd hogyha Jézushoz érkezünk, akár a Miatyánknál, amikor tanítja nekünk, azt mondja, hogy legyen meg a te akaratod. Ezt mondja majd az Olajfák hegyénél is, hogy Atyám, a te akaratod legyen meg, ne az enyém. LEGYEN! Ez a felszólító ige legyen az, ami bennünket így elkísér, hogy ez az Igen, ez a „Legyen meg az akaratod”, tudjon bennünket elkísérni minél inkább az Advent folyamán.

Vajon mi az a szó, amit Isten akar, hogy LEGYEN most ebben az időszakban az életedben? És mi lehet az a szó, amin a te életeden keresztül a világnak szólni akar?

Medgyessy Zsófia nővér

November 2-án mindenszentek bált rendeztek a pesthidegkúti oratóriumban. A jó hangulatú szombat délutánon különböző szentnek vagy boldognak a bőrébe bújtak a fiatalok és a gyerekek. A legnépszerűbb Árpád-házi Szent Erzsébet volt, de Szűz Máriának és Szent Józsefnek is beöltöztek, valamint az apostolok közül Szent Pétert és Szent Mátyást is megszemélyesítették. Voltak, akik olyan szentéletű püspököket és pápákat választottak, mint például Szent II. János Pál pápa, Szent Kornél pápa vagy Boldog Meszlényi Zoltán püspök. Népszerűek voltak még a rendalapítók is: Assisi Szent Klára, a klarisszák alapítója és Boldog Özséb, a pálosok alapítója. Az est folyamán nem csak azt találhatták ki a fiatalok, hogy ki melyik szentet személyesítette meg, hanem számos tánc és játék tette felejthetetlenné az bulit. Egyik játéknál csoportokban kellett plakátot, színdarabot és reklámot készíteniük arról, hogy szerintük miért érdemes a Mennyországba kerülni és, hogy ők hogyan képzelik el az örök életet. Megfogalmazták, hogy elsősorban Jézust láthatjuk színről színre és találkozhatunk a rég elhunyt rokonainkkal, valamint határtalan békességben és ünneplésben lesz részünk.