Zsúfolásig megtelt március 1-jén Jesolóban a Sportcsarnok, amikor a Szalézi Ifjúsági Mozgalom a több mint egy évtizedes hagyomány szerint március első vasárnapján összegyűjtötte a Venetóban élő fiatalokat.

Az évek óta fennálló szokásainkat megtartva ez alkalommal is egy kisbusznyi fiatal indult Mogyoródról útra, hogy együtt ünnepeljünk Don Bosco születésnek 200. évében. Don Boscónak a gyermek Rua Mihály életét(ő volt Don Bsoco után az első rendfőnök) erősen meghatározó “Mi mindenben felezzünk!”,gondolata volt a nap jelmondata. E köré szerveződött a kiállítás, a színdarab. A 22015-ben, Middle Town városkában egy veszélyes vírus szabadult el, amely megtámadta vágyakat, leblokkolva a kreativitást, emlékezetet és a szabadságot. A színdarab csúcspontján érkezett meg a szalézi rendfőnök atya don Ángel Fernández Artime, aki nagyon stílusosan a múltat és a jövőt összeszövő, napjaink problémáit feldolgozó színdarab csúcspontján érkezett meg, s szólt a fiatalokhoz. „Az életnek, akkor van értelme, ha elajándékozod!”. A gondolat kört a szentmisében is tovább bontogatta. „Különféle életállapotokban lehet megélni a hivatást, házasság, munka, szerzetesség…. De add oda az életed!. Ettől lesz különleges.” „sokan azt mondják, hogy a keresztény élet unalmas, Don Bosco éppen az ellenkezőjéről győzött meg minket! És ez az ünnep is ezt jelzi! A nagy számú fiatal, akik most itt összejöttek a remény hordozói.”

A rendfőnök atya egésznap köztünk volt, s a délután folyamán a közeli kisszínházban komolyabb és vidámabb kérdésekkel bombázták szalézi fiatalok.
Közben az érdeklődők a különbözői szalézi oratóriumok szervezésében „Don Bosco szenvedélyét” bemutató interaktív kiállításon vehettek részt: Az Oltáriszentség, a Szentgyónás, a Szentatya, Mária, munka, és a missziók. Az atyaság témáját feldolgozó kiállítás mellett, a Rózsalugas álomból indulva egy lelki tapaszatlat részesei lehettünk.
A szórakozni vágyók is megtalálták a lehetőséget a kikapcsolódásra, táncolhattak Mircónál, de még az élő cso-csót is ki lehetett próbálni.

A reggel megkezdődött előadás második fele adta a zárszót: „az ürességet le lehet győzni… De emlékezz, hogy meg tudd tenni, szükségem van rád!”

Július utolsó hetében a világegyház Riora de Janeiróra figyelt, ahol a világ katolikus fiataljai találkoztak a Szentatyával.

A nagy távolság miatt acsak kevesen utazhattak el kis hazánkból, ezért a magyar fiatalok Pécsett gyűltek össze, a HungaRio-n. Az 1600 fiatalon túl püspök atyák, atyák, szerzetesek is szép számmal jelen voltak, s közülük mi nővérek sem hiányozhattunk. Jelen voltunk a az önkéntesek, a VoluntaRio-k, avagy pontosabban HungaRigók között is, de maradt arra is idő, hogy bekapcsolódjunk a találkozó programjába, délután pedig a lelkiségi mozgalmak utcájában felállított sátorban az animátorokkal, szalézi atyákkal próbáltuk a szalézi karizmát népszerűsíteni, s közben hívtuk az arra járókat a következő nagy eseményre az augusztus 14-18 között megrendezésre kerülő SzaléziPartra, Balatonkenésre.

Tegnap elmentünk az animátorokkal és Ewa nővérrel Szent Margit Gimnáziumba bansot tanítani.

Először kevesen, de ahogy telt az idő egyre többen jöttek. Egy előadást tartottunk a „Bans”-ról, hogy mi is az és miért fontos. Elmondtuk hogy azért fontos mert az összejöveteleken, kisebb ünnepeken, oldja a feszültséget és segít jobb hangulatot teremteni, és ahogy bansolunk ahogy élünk úgy az emberek látni fogják milyen jó is ez. A Belga táncot és egy csomó jó bansot tanítottunk. Nagyon élvezték és gyorsan tanultak. Az idő sajnos hamar eltelt, de mindenki nagyon jól szórakozott.