Zsúfolásig megtelt március 1-jén Jesolóban a Sportcsarnok, amikor a Szalézi Ifjúsági Mozgalom a több mint egy évtizedes hagyomány szerint március első vasárnapján összegyűjtötte a Venetóban élő fiatalokat.
Az évek óta fennálló szokásainkat megtartva ez alkalommal is egy kisbusznyi fiatal indult Mogyoródról útra, hogy együtt ünnepeljünk Don Bosco születésnek 200. évében. Don Boscónak a gyermek Rua Mihály életét(ő volt Don Bsoco után az első rendfőnök) erősen meghatározó “Mi mindenben felezzünk!”,gondolata volt a nap jelmondata. E köré szerveződött a kiállítás, a színdarab. A 22015-ben, Middle Town városkában egy veszélyes vírus szabadult el, amely megtámadta vágyakat, leblokkolva a kreativitást, emlékezetet és a szabadságot. A színdarab csúcspontján érkezett meg a szalézi rendfőnök atya don Ángel Fernández Artime, aki nagyon stílusosan a múltat és a jövőt összeszövő, napjaink problémáit feldolgozó színdarab csúcspontján érkezett meg, s szólt a fiatalokhoz. „Az életnek, akkor van értelme, ha elajándékozod!”. A gondolat kört a szentmisében is tovább bontogatta. „Különféle életállapotokban lehet megélni a hivatást, házasság, munka, szerzetesség…. De add oda az életed!. Ettől lesz különleges.” „sokan azt mondják, hogy a keresztény élet unalmas, Don Bosco éppen az ellenkezőjéről győzött meg minket! És ez az ünnep is ezt jelzi! A nagy számú fiatal, akik most itt összejöttek a remény hordozói.”
A rendfőnök atya egésznap köztünk volt, s a délután folyamán a közeli kisszínházban komolyabb és vidámabb kérdésekkel bombázták szalézi fiatalok.
Közben az érdeklődők a különbözői szalézi oratóriumok szervezésében „Don Bosco szenvedélyét” bemutató interaktív kiállításon vehettek részt: Az Oltáriszentség, a Szentgyónás, a Szentatya, Mária, munka, és a missziók. Az atyaság témáját feldolgozó kiállítás mellett, a Rózsalugas álomból indulva egy lelki tapaszatlat részesei lehettünk.
A szórakozni vágyók is megtalálták a lehetőséget a kikapcsolódásra, táncolhattak Mircónál, de még az élő cso-csót is ki lehetett próbálni.
A reggel megkezdődött előadás második fele adta a zárszót: „az ürességet le lehet győzni… De emlékezz, hogy meg tudd tenni, szükségem van rád!”