„Az Ige testté lett, és közöttünk lakozik.” (Jn 1,14)

Az Úr Jézus ma is helyet keres, ahol lakozhat és boldogságot hozhat… minden ember szívét keresi, aki befogadja Őt. Jelenléte bőséges kegyelmet, hitet és bizonyosságot ad nekünk! Új szemmel nézhetünk körül, és felismerhetjük testvéreinket. Hittel teli tekintetet ad nekünk!

„A hit az élő Istennel való találkozásból születik, aki hív minket és elmondja nekünk szeretetét, egy olyan szeretetet, amely megelőzi életünket és amelyre életünket alapozhatjuk. E szeretet által átalakulva új nézőpontot kapunk, megtapasztaljuk, hogy benne nagy ígéret rejlik a teljességre, és megnyílik előttünk a jövő látványa.” (Ferenc pápa: Lumen Fidei enciklikája)

Ezért itt az ideje, hogy hallgassunk az Igére, nagyot álmodjunk és higgyünk magunkban!

Kívánunk nektek boldog karácsonyt, tele jósággal és békével, az álmaitok valóra  válásával, mert Istennel minden lehetséges!

Boldog, teljes életet kívánunk nektek, gyermekeknek és fiataloknak, valamint családjaitoknak!

Boldog ünnepeket kívánunk az egész Szalézi Családnak, akivel megosztjuk a szalézi karizmát és a Jézus iránti szenvedélyt, valamint a fiatalok iránti szeretetet!

Boldog karácsonyt és áldott új évet kívánunk minden magyarországi Don Bosco nővér nevében:

Costabile Carolina nővér, elöljáró

„József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.”

Mt 1,18-24

Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten”.

Isten kiválasztotta Máriát arra, hogy Isten Fiának anyja legyen. Mária igent mondott erre a meghívásra, mert bízott Istenben és tudta, hogy ha Isten valamit kér, akkor segíteni is fog! 

Isten téged is kiválasztott! Légy te is bátor, mint Mária, mert Isten veled is ott van. És ha Ő velünk van, akkor semmi sem lehetetlen! A mai evangéliumban is és az egész Bibliában nagyon sokszor olvassuk, hogy “Ne félj!”

Bízz hát Benne és mondj igent az Isten akaratára.

Gamoń Ewa nővér

“a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt.”

A mai vasárnap az öröm vasárnapja… Egyre közeledünk a Szenteste misztériumához… Hogyan éltem meg eddig az Adventi időszakot? Hogyan tudom egyre jobban felkészíteni szívemet Krisztus születésére?

Az olvasmányban Izajás próféta buzdít bennünket, még a nehéz időkben is, az örömre: “Örüljön a puszta és a kiaszott vidék, ujjongjon a sivatag és viruljon!” /Iz35,1/

Ha belegondol az ember, akkor ezek a valóságok, mint sivatag, puszta, kiaszott vidék, ellentétben állnak az örömmel és a boldogsággal. Ezek a valóságok kietlenek, szárazak, nincsen bennük élet… Ez az időszak lehet például a vizsgaidőszak, vagy a félévi hajrá a suliban, vagy a stresszes rohanás a boltok forgatagában… Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy itt mégis minek lehet örülni?!? Mi az az öröm, ami nem csak egy fél pillanatig tart?

Érdekes elmélyülni Isten szavaiban, mert az isteni gondolatok és az isteni logika nem feltétlen egyezik az emberi gondolkodással, hiszen az Úr is megmondta Izajás prófétán keresztül: “az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok” /Iz55,8/. Tehát feltettem magamban a kérdést… Ki az, aki örül, amikor lelki szárazságon megy át, vagy világi nehézségek gyötrik, vagy ha távol érzi magát Istentől…?

Úgy hiszem és tapasztalom, hogy aki Istennel él és hagyja, hogy Ő irányítson, az az igazán boldog ember és örömét senki sem tudja elvenni. Ujjong és Istent dicséri, amikor élete nehéz perceit éli. Csak Istennel lehetséges, hogy a puszta kivirul!

Mindenkit biztatok arra, hogy a nagy rohanásban állj meg egy percre és gondolj bele, hogy mennyi kegyelem van az életedben, amit Isten ajándékoz neked nap, mint nap és adj értük hálát. Ne hagyd, hogy a városi forgatag, vagy a teendők sokasága elterelje a figyelmedet a Betlehem egyszerűségéről, a Szűzanya és Szent József öröméről és a pásztorok dicsérő énekéről. Bízd rá magad Isten szeretetére, hogy ez az öröm vasárnapja forrás legyen és szíved pusztasága újra kiviruljon!

Pelle Dorottya novícia

„Készítsétek elő az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!”

Érdemes feltenni a kérdést magunknak: Advent második vasárnapján mit üzen nekem Jézus az evangéliumon keresztül? 

Máté 3,1-12 a megtérésre hív minket, egytől egyig. De vajon milyen megtérést vár Jézus tőlem? Talán keressem az Isten tervét az életemmel kapcsolatban, egy mélyebb kapcsolatba lépjek Vele, próbáljam komolyabban venni Őt, szakítsak Rá időt, engedjem, hogy a legjobb Barátom legyen? 

Lehetséges, hogy ez legyen Jézus követése a modern világban?  Tán, Jézus azt szeretné, hogy úgy ragyogjak a példás keresztény életemen keresztül, mint a csillagok az égen, hogy Jézus fénye lehessek mindenki számára? Esetleg szeressem magam tisztán és főképp elfogadjam a törékenységem-sebezhetőségem is? Elképzelhető a modern világban, hogy nem a csinos kinézetem, kiváló képességeim, ügyességem miatt vagyok értékes, hanem azért, mert LÉTEZEM, mint ISTEN GYERMEKE? Remélhető-e így teremni gyümölcsöt az idei adventi időben, hogy tiszta szívből igyekszem szeretni Istent, magamat és embertársamat?

Pascal, francia filozófus, teológus, matematikus, fizikus azt mondta, hogy a modern keresztény ember vagy misztikus (személyesen és mélyen megéli az Istennel való kapcsolatát) ember lesz vagy nem lesz keresztény. Szerinted igaza van? Miért?

Útravaló: Olvasd a Szentírást, ami nem más, mint Isten szerelmes levele számodra és Blaise Pascal könyvét: Te tudod, mi válik javamra.

Erdész Ágnes nővér

Elkötelezzük magunkat arra, hogy a Szűzanyához imádkozunk, hogy – miként ő – meghalljuk a Szentlélek hangját életünk fontos döntéseiben.

Egy alkalommal Mária nővér világos, határozott belső szót hallott:

„Gyűjts össze mindent, és őrizd meg együtt az összes pénzt, ami a házban van…”

Ő azonnal sietett összeszedni a kevés – valóban nagyon kevéske – közösségi összeget, valamint a misszió gyógyszertárának pénzét, és ami még fontosabb: a telepesek rábízott megtakarításait is. Ők tudták, hogy a misszionárius nővér gondos kezei biztonságosabbak bárminél ezen a távoli, civilizációtól elzárt vidéken.

Miért ez az üzenet? Mi fog történni? Bárhogyan próbálták találgatni, egyetlen biztos, vigasztaló gondolatra jutottak: Mária, a Keresztények Segítsége gondoskodni fog.

Szombatról vasárnapra virradó éjjel két favágó futott a nővérekhez: a konyha lángokban áll! A misszionárius nővér azonnal odasietett. Sikerült kimenteniük a bent lévő kislányokat, akik rémülten kiáltozva futottak szanaszét…

Csak ekkor jutott eszébe Mária nővérnek a pénz. Így szólt a nővérekhez:

„Irgalom, mentsük meg, hiszen nem is a miénk…”

De már késő volt: a ház teljesen lángokban állt, minden összeomlott.

Közben egy őslakos odahívta Mária nővért, hogy vigyázzon a sebesült igazgatóra. A helyszínre érve nagy meglepetés érte: egy magányos asztal állt ott… azon a szegényes íróasztalon! Odalépett, kinyitotta a fiókot, és ott találta a pénzt, amit elhelyezett.

Hogyan kerülhetett ide, ilyen messzire, miközben az egész épület lángokban állt?

Nem tudta megmagyarázni. Csak megragadta a drága kis csomagot, és hálát adva elindult…

(Forrás: Ricordi missionari tra i Kivari, Gioventù Missionaria 34 (1956) 15, 20–21.)

Vállaljuk, hogy a Szeplőtelen fogantatott Szűzanyához imádkozunk, azokért a misszionáriusokért, valamint misszionárius nővérekért, akik nehéz időket élnek meg a missziós területeken…

Az utazás során, a távolból mi, őslakos falubeli lányok hangokat és zajokat hallottunk, amelyek – ahogy egyre közelebb értünk – mind nyugtalanítóbbá váltak. Kezdtünk félni.

Ekkor elkezdtem kiabálni shuar nyelven:

„Figyelem! Vigyázzatok! Ő nem katona, ő egy nővér. Isten küldte őt!”

Amint meghallották ezt a saját nyelvükön, megértették, hogy kik vagyunk, megnyugodtak, és beengedtek minket.

De ebben a zűrzavarban hallottam, hogy Mária nővér folyamatosan ismétli:

„Szeplőtelen Szűzanya, Segítő Szűz Mária, ments meg minket!”

és így biztatott bennünket:

„Bízzunk a legszentebb Szűzben! Ő meg fog menteni minket.”

https://www.cgfmanet.org/infosfera/chiesa/la-devozione-mariana-di-suor-maria-troncatti/