Mióta vagy animátor és mi indított el ezen az úton? Milyen első élményekre emlékszel az oratóriummal kapcsolatban?

Cs. Németh Sarolta vagyok, maklári és egri animátor, 2021 nyarán csatlakoztam a szalézi családhoz. Nyolcadikosként vettem részt először az egri nyári táborban és a szalézi lelkiség annyira magával ragadott, hogy már ugyanezen év szeptemberében elkezdtem az animátorképzést is. Szerencsésnek érzem magam, hisz a saját falumban, Makláron pont ekkor indult el az oratórium, így részese lehettem egy új közösség születésének is. Az első alkalmak nagyon izgalmasak voltak Makláron, hiszen az oratóriumi munkát a nővérekkel karöltve másik kettő olyan társammal kezdtük meg, akikkel még első éves képzésben lévő kisanimátorok voltunk. Ez eleinte sok nehézséget okozott, de közös erővel túllendültünk ezeken és egy csodás új közösséget alakítottunk ki.

Te nemcsak Makláron, hanem Egerben is animátorkodsz, mi az, ami erőt ad a sok teendő mellett az állandó szolgálatra?

Az erőt számomra az otthon érzete adja, amit akkor érzek, mikor az animátortársaimmal, a gyerekekkel vagyok, így nem is érzem tehernek a teendőket az oratóriumban. Nagyon szeretek csapatban dolgozni és ez megadja a motivációt a rengeteg program szervezésében is, hatalmas áldás, hogy semmit sem kell egyedül csinálni, mindig van segítség, társ a nehezebb feladatokban is.

Mit tanít neked az oratórium a csapatmunkáról és a bizalomról? Mit tanultál magadról a fiatalok mellett?

Mióta az oratóriumban tevékenykedek, rengeteget tanultam, főleg a csapatmunkáról. Fontos például, hogy egyenlően osszuk el a feladatokat és hogy mindenki megtalálja a saját személyiségéhez illő feladatot. Ez szerencsére nálunk nagyon jól működik. Azt is megtanultam, hogy ha valami nehéz, nem megy, elakadok, merjek segítséget kérni és másokat is erre ösztönözzek. Magamról is rengeteget tanultam és fejlődtem. A gyerekek sokszor olyan tulajdonságainkat emelik ki, amelyet magunkról sem tudunk, legyen az pozitív vagy negatív. Ők tükröt tartanak nekem, így megláthatom mi az, amiben még fejlődnöm kell.

Volt olyan, hogy egy fiatallal való találkozás, egy évközi vagy tábori pillanat nagyon megérintett az animátorságod útján?

Nem tudnék konkrét eseményt említeni, hiszen annyi csodás dolgot kapunk a gyerekektől. Sokszor a legszebb élményeim azok, amikor egy-két hetes, hosszú, kimerítő tábor után a gyerekek az utolsó nap alig akarnak elbúcsúzni tőlünk, annyira megszeretnek minket. Ez mindig megmelengeti a szívem, nagyon örülök, hogy látszik rajtuk, szép élményekkel gazdagodtak akár általam is.

Milyen feladatokban érzed magad a legjobban az oratóriumban? 

Az a jó az oratóriumban, hogy nagyon sok munkafolyamatban kipróbálhatom magam, akár olyanokban is, amiknek magamtól nem kezdenék neki. Ilyen például a kézműveskedés, ebben sokat fejlődtem az itt töltött éveim során. A kedvenc feladatom mégis talán a nagy szervezett játékok vezetése, akár nyáron, akár egy évközi oratóriumban.

Don Bosco milyen gondolatai formálták a hitedet? Mit üzen ma neked a szalézi szent: Don Bosco?

Don Bosco fontosnak tartja a közösséget, a hitről való játékos tanulást, ebben számomra is óriási inspiráció volt. A szalézi család megmutatta, hogy a közösség mekkora erővel bír, számomra ez az Istennel való kapcsolatomat is formálta. Don Bosco gondolatai közül a megelőző nevelési módszer áll hozzám a legközelebb, hiszen a mai világban, amikor olyan sok minden elvonhatja a figyelmünk a helyes útról, animátorként segítségek lehetünk a gyerekek és egymás számára is, hogy ne térjünk le, vagy visszataláljunk erre az útra.