A hagyományoknak megfelelően idén is kilenceddel készülünk 2025. május 24-re, Segítő Szűz Mária ünnepére. A készületben az egész szalézi világ egyesül május 15-e és 23-a között a kilenced imádságban. „Legyetek gyermekek” – ez az idei imádság témája. Fabio Attard SDB rendfőnök üzenetét tolmácsoljuk az ünnep kapcsán nap mint nap.
A hit és Mária elválaszthatatlanul összefügg
„Elmondhatjuk, hogy a Boldogságos Szűz Mária számunkra az alázat és a hit világítótornya, amely végigkíséri az évszázadokat, végigkíséri életünket, végigkíséri mindannyiunk élményét. Ne felejtsük el azonban, hogy Mária alázatossága elsősorban nem egyszerű külső szerénység, nem külsőség, hanem kicsinységének mélységes tudata Isten nagyságával szemben. Igen, íme, itt vagyok, az Úr szolgálója vagyok. Amit az angyal előtt kimond, alázatosság, nem pedig elbizakodottság. Ez olyan valakinek a bizalommal való ráhagyatkozása, aki Isten kezében lévő eszköznek ismeri el magát. Mária nem keresi az elismerést. Mária egyszerűen csak szolga próbál lenni. Csenddel, alázattal, egyszerűséggel az utolsó helyre helyezi magát, ami számunkra lefegyverző. Itt ez az alázat, ez a radikális alázat a kulcs, amely megnyitotta Mária szívét az isteni kegyelem előtt, lehetővé téve, hogy Isten Igéje a maga nagyságával, mérhetetlenségével megtestesüljön az emberi méhben. Mária arra tanít, hogy alázatossággal, büszkeség nélkül legyünk olyanok, amilyenek vagyunk. Nem kell tekintélyünkre, önreferenciaságunkra támaszkodnunk, csak szabadon Isten elé kell magunkat helyezni. Hogy teljesen megragadhassuk, szabadsággal és elérhetőséggel, mint Mária, hogy szeretettel éljük meg Isten akaratát.
A második fontos gondolat Mária hite. A szolga alázata az Isten tervéhez való feltétel nélküli ragaszkodás állandó útjára állítja, még a legsötétebb, legfelfoghatatlanabb pillanatokban is, ami azt jelenti, hogy bátran szembe kell néznie a betlehemi barlang tapasztalatainak szegénységével, az Egyiptomba való meneküléssel, a názáreti rejtett élettel, de mindenekelőtt a kereszt lábánál, a kereszt alatt, ahol Mária szíve átszeli a csúcsát. A hit, Mária nem lankad, Mária nem esik el, Mária hisz az ígéretben, hite nem múló érzés, hanem szilárd szikla, amelyen az emberiség reménye, a mi reményünk, alázatosságunk épül. A hit és Mária pedig elválaszthatatlanul összefügg. Itt engedjük meg, hogy Mária alázatossága megvilágítsa emberi talajunkat, hogy a mi hitünk is kicsírázhasson. Hogy kicsinységünk Isten előtti felismerésével nem hagyjuk magunkat elhagyni azért, mert kicsik vagyunk, nem hagyjuk magunkat meghódítani a feltételezéseknek, hanem oda helyezzük magunkat, mint Mária, a nagy szabadság, a nagy rendelkezésre állás attitűdjével. Felismerve Istentől való függőségünket, Istennel élünk egyszerűségben, de ugyanakkor nagyságban. Itt van tehát Mária, aki derűs, állhatatos hit ápolására buzdít, amely képes legyőzni a megpróbáltatásokat, és bízni Isten ígéretében. Szemléljük alázatosan és hívő Mária alakját, hogy mi is nagylelkűen kimondhassuk az igenünket, ahogy ő tette.”
(Fabio Attard SDB rendfőnök)
