Kedves Fiatalok! A mai evangélium elején talán könnyen elveszhetünk a részletekben, a nevekben, időpontban, de próbáljuk egy picit tovább olvasni az evangéliumot:

„Annás és Kaifás főpapok idején az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában…”

Az Istennek nem volt szüksége arra, hogy kiragadja Jánost a történelemből, hanem ott szólt hozzá, ahol ő volt, ott abban az időben. És Jánoshoz, Zakariás fiához szólt. Pont őhozzá! A pusztában, amely lehet a csend helye is, de a puszta az a hely is, ahol szárazság van, ahol nincsen élet. Mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe, mint János. Az Isten szeretne hozzánk szólni. Pont most, pont ebben az időszakban. Neki megfelelő ez a nap, ez az időpont. Hozzám, hozzád, hozzánk szeretne szólni, pont hozzánk. A pusztában. Ezért teremthetünk egy pici csöndet is, de az Istennek megfelelő az a káosz, az a szárazság, az a nehézség is, az az időszak, amiben mi vagyunk, akkor is tud szólni hozzánk. Bátorítom mindannyiunkat, hogy merjünk találkozni ezzel az Istennel, aki szeretne hozzánk szólni. Áldott találkozást kívánok Ővele!

Bársony Réka nővér