2017. augusztus 6-án egy nagy és csodálatos napra ébredtem, amikor 10 társammal együtt letettem első szerzetesi fogadalmamat Rómában a Segítő Szűz Mária Leányainak Intézményében.

E napra nagyon sokat készültem, mert már évekkel ezelőtt megkezdődött bennem a nagy keresés, mi az, amire az Úr hív, és amiben kiteljesedhet életem.

Elindulva a keresés útján a magyarországi nővéreinket megismerve 4 évvel ezelőtt a pesthidegkúti közösségünkben töltöttem a jelölt időt. Ezután három évet töltöttem Olaszországban a nagy napra készülve, amikor kimondtam az Igent.

Augusztus 5-én reggel közösségi ünnep és szentmise keretében megáldották szerzetesi habitusainkat, majd megkaptuk, hogy valóban Istent tudjuk magunkra ölteni a következő napon.

Ez a pillanat nagyon megható és bensőséges volt számomra, mert örömmel láttam mindegyikünk szemében a hatalmas nagy vágyat, ami Isten szeretetének visszatükröződése volt.

A délutánt csendes imádságban töltöttük, hogy lelkileg valóban fel tudjunk készülni e nagy napra, és arra,ami a jelmondatunkban is benne van: a szeretetben tudjunk gyökerezni.

Nemzetközi noviciátusként 15-en tettünk fogadalmat. Ketten Ukrajnában, egy fő Spanyolországban egy Franciaországban, és mi 11-en Rómában.

Kérlek, kísérjetek imáitokkal első szerzetesi életünk lépteit, hisz lassan megkezdjük az új közösségi életünket.

Hálát adok az Úrnak minden egyes imáért, amivel ezekben az években elkísértetek ezen az úton.

Ágnes nővér