NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA C. év

Kategória: Elmélkedések

Evangélium szent János könyvéből (Jn 8,1-11)

1Jézus kiment az Olajfák hegyére, 2majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. 3Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, 4és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték.5Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?”6Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön.7De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!”8Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön,9ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal.10Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?”11„Senki, Uram” – felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”

 Az Irgalmas Istent ismerhetjük meg egyre mélyebben a Jézus és a házasságtörő asszony közötti találkozást szemlélve. A házasságtörő asszonynak sem neve, sem arca nincs, nincs emberi méltósága. Jézust jól próbára tették. De ő a Törvény és az irgalmasság közül, ez utóbbit választja. A Törvénnyel nem helyezkedik szembe. S közben egy nagyon fontosat tanulhatunk tőle: különbséget kell tenni a bűn és a bűnös személy között. A törvény szükséges, hogy megvilágítsa a bűnt. De a törvény szegés felismerése után, jön az irgalom. A bűnös felé irgalommal forduljunk, miként Jézus sem ítélte el. Ebben van Jézus egyedisége és nagysága. Jézus nem keresi az okot, nem ítél el, de arra hív, hogy miközben a másik törékenységét nézed, vedd észre a magadét!
 
Napjainkban is, mi magunk is mily könnyen elítéljük a másikat, beszólunk, képet vágunk, ezzel kifejezve, hogy a másik személy milyen, …pedig én sem vagyok különb. Isten hallgat, csendben a földre rajzolgat…. Igen bűnös, hibázott. És akkor: Ki az aki nem hibázik?
Isten nem ítél meg, nem minősít. Az élet, a társadalom, a munkáltató, mi magunk ítélkezünk. Mindenki ítélkezik, de Isten nem. Ő szeret! És így a bűnös asszony megszabadul, a megkövezéstől és a saját törékenységétől! És közben Jézus figyelmezteti: „Menj, de többé ne vétkezzél!”