Oroszlány

Mikor idén újra szóba jött az oroszlányi tábor, kicsit magabiztosabban tudtam hozzáállni, hiszen már voltam ott tavaly is. A kíváncsiság, hogy kik lesznek ott és vajon mi várhat ránk idén, természetesen most is ugyanúgy égetett.

Kora reggel indultunk és az út alatt mindenkinek eszébe jutott egy-két történet az elmúlt két évből, amióta Oroszlányba járunk. Mire megérkeztünk - a tavalyi évhez hasonlóan - minden gyerek ott volt már és izgatottan vártak minket. András atya - a helyi plébános - rögtön egyhelyre hívott mindenkit és egy gyors összefoglalóval az előző évi táborról felelevenítette az emlékeinket. Ezután már könnyebb volt újra megtalálni a közöshangot.
A következő program ismerkedés volt, majd egy rövid filmrészlet a Herkulesből imával összekötve és egy csoportbeszélgetés. Számomra nagyon meglepő volt, hogy mennyit változtak a gyerekek ezalatt az egy év alatt. Mindenki meghallgatta a másikat és persze a kisebbeknek jöttek az állandó kérdéseik, de mégis olyan más volt. Ezután mise, majd ebéd következett, amit a nagyjáték és a kézműves követett. A keddi napunk hasonlóan telt és mivel annyira tetszett nekik a hétfői számháború, ezen a napon is azt játszottuk. Szerdán Tatára mentünk kirándulni. A busz úton rengeteget énekeltünk különböző dalokat, énekeket. Tatán egy „kisvonat” vitt körbe minket, így könnyebben megnézhettük a helyi látványosságokat. Ezután volt egy kis szabadidő, mikor lehetett frizbizni fönn vagy lemenni a tópartra. Ezután továbbmentünk egy tanösvényre, ahol rengeteg halat, békát, siklót és különféle növényeket láttunk. Végül pedig strandoltunk is egyet. Csütörtökön Majkra mentünk el. Először megnéztünk a Bányász Múzeumot, ami irtó érdekes volt. Körbe jártunk mindent és mindenhol megtudtuk mit, hogyan és mire használtak. Végül bemenetünk egy látogatóknak kialakított bányarészbe, ahol megnéztük tulajdonképpen, hogy is működhetett ez, majd csille kocsikkal mentünk egy kört. Ezután elmentünk megnéztünk a kamalduli rend egykori rendházát, amit aztán rengeteg féleképp használtak újra, most múzeumként funkcionál. Innen indultunk vissza, menet közben eleredt az eső, ám a gyerekek jókedvét ez sem törte meg. Először imádkoztunk, hogy ne ázzunk el annyira aztán énekelve mentünk tovább. A tábortűz még az eső ellenére sem maradhatott el, így ezzel zártuk a napunkat. Pénteken megnéztük a Herkules utolsó részletét és egy ima után megint kiscsoportos beszélgetés jött, majd elmentünk egy kosárpályára és ott métáztunk. Annyira élvezték a gyerkek, hogy vissza se akartak menni. Miután visszamentünk volt egy kis szabadidő, majd egy mise következett, ami után ebéd, végül pedig kézművessel zártuk a hetet.
Összességében úgy gondolom, hogy egy igazán tartalmas hetet zárhattunk és rengeteg élménnyel, tapasztalattal térhettünk haza. Én iszonyúan élveztem az ott töltött időt és sok mindent tanultam. Remélem jövőre is részese lehetek majd.
                                    Horváth Sára