Karácsonyi elmélkedés

Kategória: Bemutatkozás

„(…) az emlékezés és a szeretet lángja énbennem, magamban van.”
(Fekete István)

Minden karácsony bizonyos szempontból egy „tortúra” mindannyiunk számára. Szinte görcsbe rándul a gyomrunk, ha a vásárlásra gondolunk, a számtalan tennivalóra, a takarításra, a „Te jó ég, még az ajándékokat meg sem vettem!” felkiáltásokra. Az előbb említett aggodalmaskodásaink valahogy természetes részei az emberi életünknek mivoltunknak… de vajon elgondolkoztunk-e már azon, hogy az örömök, az egymásra nevetések, a közös éneklések és maga az ünneplés… hogy ezek a pillanatok is mind az emberi életünk részei?
Mária és József tökéletesen lehetnének a mi karácsonyi készülődéseinknek az előképei. Viszontagságok között indulnak a „születés felé”. Gyakorlatilag nincs előkészítve semmi az „ünnepre”, a Gyermek születésére. Egy nyirkos, hideg, szolgáltatás-mentes istállóban szállnak meg. Se egy fenyőfa, se egy ajándék, se mindenféle finomsággal megrakott asztal. Ebben az esetben nekik is döbbenetesen aggódniuk kellett volna, hiszen a külső dolgokat nézve valóban egyáltalán semmi sem volt előkészítve az Ünnepre. És mégis: a lelkükben Ők tökéletesen felkészültek voltak. Mikor Jézus megszületik, a lehető legnagyobb békesség, harmónia, és öröm uralja a szegényes istállót, és az angyalok kórusa zeng az égből. Ők ugyanis minden „szenvedésüket” fel tudták ajánlani az Úrnak; a Lényegre, a Legfontosabbra figyeltek, a Karácsony nem a külsőségekben, hanem bennük született meg.
Vajon észre tudom-e venni a karácsonyi készülődés és a Szenteste alatt Jézus, Mária és József életét az enyémben? Fel tudom-e az izgulásaimat, a sietségeimet ajánlani az Úrnak Máriához és Józsefhez hasonlóan? Észreveszem-e hogy ezek mellett a nehézségek mellett – sőt, konkrétan bennük is! – ott rejtőzik a Születés Öröme, amely nem csupán Isten Fiáé, de a mi magunk, személyes „újjászületése” is? Fel tudom-e fedezni, hogy a kopott, hűvös, széljárta istállónkba képes beköltözni a béke, a teljes boldogság? El tudom-e hinni, hogy ha a Lényegre figyelek, és nem a külsőségekre, akkor én is Fényt-hozóvá tudok válni?
Kívánom, hogy ezen Szentestén egy kicsit mi is el tudjunk tekinteni az istálló kinézetétől,
és engedjük, hogy bennünk is (újra) megszülethessen az Üdvözítő!
Áldott Krisztus-születést kívánok Mindenkinek!


Szögeczki Sára