Vízkereszt ünnepe

Kategória: Elmélkedések

Evangélium
(Mt 2,1-12)

Amikor Heródes király napjaiban Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, és megkérdezték: »Hol van a zsidók most született királya? Mert láttuk csillagát felkeltében, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki.« Amikor Heródes király meghallotta ezt, nyugtalanság fogta el, és vele együtt egész Jeruzsálemet. Azután összegyűjtötte a nép minden főpapját és írástudóját, és tudakozódott tőlük, hogy hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt felelték neki: »A júdeai Betlehemben, mert így van megírva a próféta által:
És te Betlehem, Júda földje,
semmiképp sem vagy a legkisebb
Júda fejedelmi városai között,
mert belőled támad majd a fejedelem,
aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek’«.Akkor Heródes titokban magához hívta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Azután elküldte őket Betlehembe ezekkel a szavakkal: »Menjetek, tudakozódjatok pontosan a gyermek felől, és amikor megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.«
Azok pedig, miután meghallgatták a királyt, elmentek. És íme, a csillag, amelyet felkeltében láttak, előttük haladt, majd mentében megállt fent, ahol a kisgyermek volt. Mikor a csillagot meglátták, örvendeni kezdtek igen nagy örömmel. Azután bementek a házba. Meglátták a kisgyermeket anyjával, Máriával, és a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl neki, aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.



Elmélkedés

"Nyugtalan az én szívem, amíg nem nyugszik meg Benned Istenem." -mondta szent Ágoston. Ilyen szent, vágyakozó, Istent kereső nyugtalanság indította útjukra a bölcseket.
Érezték, tudták, hogy van Aki vezeti őket. Kapták a csillagot, hogy mutassa az utat, de ahhoz, hogy azt meglássák, kellett a szívük vágyakozása és szeretete.
Mondjuk ki mi is lelkünk legmélyéből a zsoltárossal: Rólad mondja a szívem: »Téged keres tekintetem!«
A te arcodat keresem, Uram! (Zsolt 27,8)
Ez a vágy észre fogja vetetni velünk az útat jelző "csillagokat".... Egy bátorító szót,  egy mosolyt, a segítség lehetőségét, egy gyermek őszintén csillogó szemét, egy rászoruló tehetetlenségét... Életünk útja tele van "csillagokkal" amelyek Istenre irányítják a tekintetünket... Keressük meg, vegyük észre őket és hagyjuk, hogy Hozzá emeljenek minket!